Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 6. szám - Kovács István: Berzsenyi Dániel a mindig időszerű

Pedig az 1790/91-es országgyűlésen hozott törvények betartásáért, többek között azért, amelyik kimondta, hogy a Magyar Királyság saját hagyományai által kormány­zott önálló állam, amelyet csak az uralkodó személye fűz az Osztrák Császársághoz, napi küzdelmet kellett folytatni. Egyébként ezen az országgyűlésen határozzák el, hogy az alsótáblán a tárgyalások magyarul folynak, magyarul vezetik az országgyűlési naplót, s küldik meg az üzeneteket a felsőtáblához. Ekkor kérik a szerbiai fronton küzdő öt ma­gyar gyalogezred és egy lovasezred tisztjei, hogy a tisztikaruk csak magyarokból álljon, a magyar ezredekkel csak magyar hatóságok rendelkezzenek, s a magyar ezredek kap­janak országgyűlési képviseletet. Mintha 1848 pesti forradalmi 12 pontjának hadseregre vonatkozó követelésének szikrái villannának fel e követelésekben. Az ország gazdasági, kulturális, társadalmi, egészségügyi állapotának napi apró­munkát igénylő, évtizedekig tartó felmérése is ekkor veszi kezdetét. Ennek elvég­zése tudatosíthatja csak, hogy milyen változásokra, reformokra van szükség. A nyelvi, kulturális, közjogi különállásért folytatott küzdelem résztvevője lesz Ber­zsenyi Dániel költészete. Miután Napóleon 1809-ben vereséget mért Ausztriára, 182 S-ig nem hívják össze a magyar országgyűlést. E korszakot gazdasági, pénzügyi vál­ságok láncolata fűzi egybe. A politikailag feszült helyzetben rendeletileg kormányoz­nak. Ez kiváltja a megyék napi küzdelmét, tiltakozásait. A megyegyűléseken formáló­dik az a felelősen politizáló réteg, amely majd 1825 után tiszteletre méltó felkészültséggel lép színre az országgyűléseken. Metternich kancellár már 1809-ben uta­sítást ad annak kidolgozására, miként lehetne felszámolni a Magyar Királyság közjogi önállóságát, s beolvasztani a magyar koronaállamokat a Habsburg Birodalomba. Ez­zel a tervvel II. József óta foglalkozik a bécsi udvar. Ez ellenállást vált ki. Több műhely is kialakul, amely Magyarország modernizálása mellett nemzeti hagyományainak meg­őrzését, fundamentumainak megerősítését tűzi ki célul. Berzeviczy Gergely 1816-ban az asztalra teszi Magyarország korszerű alkotmányát. Nem jelenik meg ugyan nyom­tatásban, de beszélnek róla, szelleme hat; hogy mennyire, arra Berzsenyi Dániel köl­tészete is példa. Bizonyság rá az 1809 szilveszterén írt Kazinczy Ferenchez című vers, amely kiemeli, hogy alkotmány szellemét az erkölcsnek kell meghatároznia: Lelkedhez illő tárgy a nép erkölcse! Az erkölcs-alkotó teremt népet, Az erkölcs minden polgártestnek lelke, E talpon áll létünk, alkotmányunk, Ezen függ mind egyes, mind köz-szerencsénk; Korszerű alkotmány! Két évtizedes adóssága ez a rendszerváltozásnak is, amelyet so­kak szerint alkotmányozó nemzetgyűléssel kellett volna kezdeni. Ha egyszer tovább már nem lehet halogatni az új alkotmányt, s elkészítik, a bevezetőjébe Berzsenyi fen­tebb idézett sorait kellene beemelni preambulumként. És akár folytatni is lehetne a szakaszt lezáró és az újabb szakaszt nyitó alábbi gondolatokkal: Minden népek, kiket csak esmerünk, Most és a múlt kor történeteiben, Az erkölccsel nőttek s viszont fogytak. 3

Next

/
Thumbnails
Contents