Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 5. szám - Baleset a kék tavak között

lenzékkel. Mondhatnám ez a két szabad foglalkozás van, mindenki más akaratuk szerint dolgozik. Az orvos pedig még a kiszolgálóknak is kiszolgálója.- De azért mégis... - akarta folytatni Zita, de érezte, hogy partnere szemében ez nem más, mint öregasszonyos aggályoskodás és abbahagyta.- Azt akarja tán mondani, hogy egyszer ide is elér a kommunizmus. Ne vegye tiszteletlenségnek, kedves Zita, ez az egy dolog, amiről velem nem lehet beszélni.

Zitának egyébként ilyen témát kezdeni esze ágában sem volt. Egyébként visz- sza is kellett fordulniuk, mert az asszony lovaglóképességeit tekintve vágtáról szó sem lehetett, és meghatározott időre haza kellett érni. Oberschalléknál az óramű pontosságával folyt a mindennapi élet és a pompás evőeszközökkel, len damaszttal felterített asztal mellett egy órakor másodpercnyi pontossággal megütötték a gongot.

Mikor vége volt a délutáni pihenésnek is, akkor jött el hozzánk a templom ürügyével, és most kissé féloldalasán ült a keményfa pádon a délelőtti lovaglás emlékeképpen.- Tudjátok, mi lenne jó? - mondotta. - Ha segítenétek nekem hat pár olcsó nylonharisnyát venni. Van száz schillingem. Ezt kaptam az útra és őrzöm, mint a szemem világát.

Nem értettük.- No, nem kell azt gondolni, hogy bőkezűek hozzám. Ellátnak mindennel, még a gondolatomat is igyekeznek kitalálni, de ezt, hogy nekem néhány pár olcsó harisnya kell, ezt nem is gondolják.- De hát a fia...- Csodálkozni fog, nem merem a fiamnak megmondani, és neki nem jut eszébe, hogy valami zsebpénzt adjon, hiszen csak céloznom kell valamire, máris megveszi. De hogyan célozzak erre.

így történt, hogy elmentem a két asszonnyal harisnyát vásárolni és az eredményre büszke lehettem, mert mivel összesen egy tucatot vásároltak, sikerült némi engedményt kieszközölnöm.

Az üzletből kijött utánunk egy férfi, nyilván hallotta, hogy magyarul beszélünk.- Nincs forintjuk eladó? - kérdezte.- Nincs -, feleltük csodálkozva.- Gondolják meg, ötvenötöt adok érte, ez egy különös alkalom.- Vasárnap Pestre akarok utazni a meccsre. Ez a meccs az utolsó esemény, aztán jön a tél és kinek kell akkor forint?- Hiába gondolkodunk, ha nincs - mondtam és továbbmentünk.

Mivel Zitának még maradt pénze és a feleségem is elszánt ugyanannyit, bementünk egy hatalmas háztartási boltba és a két asszony olyan zseniálisan költött el nyolcvan schillinget folttisztítóra, mosható kredencpapírra, maradék spongyára, műanyag fogasra, virágvázára, hogy körülöttük forgott az egész áruház. Mikor távoztunk, akkora csomagom volt, hogy alig tudtam átölelni, és a külön e célra szerződtetett ember majdhogy a földig nem hajolt.

ígéretet tettünk Zitának, hogy az ő részét is hazavisszük Magyarországra a harisnyákkal együtt, mert hiszen ezt titokban kell tartani új rokonai előtt. Az93