Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 3. szám - Csák Gyula: Háttér (Önéletrajzi részlet 4.)
órákon át - spekulálok a sötétben. Olykor meg kedves lényekkel birkózók, akiknek puha karjai között merülök aztán jól megérdemelt álomba, miként az elmúlt éjjel. Reggelenként ilyenkor is általában frissen ébredek. Amiként ma is. Most mégis elejtett lám a gyöngeség. Hozzá hideglelősen dideregtem, aztán meg hőhullám nyargalt végig rajtam a bokámtól a fejem búbjáig. Mi ez?! Megfáztam, vagy elrontottam a gyomromat? De hiszen semmit nem ettem és olyan éhes vagyok, hogy egy ökröt fel tudnék falni! Világért sem állítom, hogy a tolmácsnő az egészségemre akarna törni. Miért akarná? De hát az tény, hogy tanúja volt annak, amikor tegnap, a programkészítő megbeszélésen magamhoz vettem néhány darab ismeretlen falatocskát, meg pár poharacska ugyancsak sohse szagolt italt. Abszurd esetben, ha mondjuk étel-, vagy italmérgezést kaptam volna és még abszurdabb következményként bele is halok, akkor ő feltétlenül a gyanúsítandók táborába tartozik. Orromba csapott egy leheletnyi abból az illatból, amit a tolmácsnő társaságában éreztem az imént s ettől megint melegem lett, aztán pedig borzongtam. Talán valamiféle baktériumok, vagy egyéb fertőző ágensek leptek el és azok gerjesztenek feszültséget bennem, valahányszor a tolmácsnőre gondolok? Elhatároztam, hogy szembenézek a veszéllyel! Nem bíztam a véletlenre váratlan megjelenését, hanem magam idéztem szigorú tekintetem elé a kis öregasszonyt, amilyennek láttam a reptéren. Szinte észrevétlen mennyiség. Kétségen kívüli azonban, hogy eszesen tolmácsolhatta rögtönzött dikciómat, mert hízelgő tapsot kaptam érte. Érdekesebbé lett, amikor felfedezte az ablakmélyedésben remegő napsugarat! Ott kicsiny testecskéje fölé magasodott a személyisége. Nem akárki tud ilyen éteri jelenséget észlelni és szavakba is öltöztetni! Következő pillanatban őrmesterként utasított, hogy váljak meg a fényképező apparáttól. A díszes fogadáson előbb harciasán védelmemre kelt a pukkancs követségi tanácsossal szemben, majd hálálkodott, amiért én fogadtam védőszárnyaim alá őt - előle. Gyors alakváltozás. Most meg kipirult arccal, kirobbanó kedvvel trónol a reggelizőasztalnál és hol szelíden, hol dévajon, hol trágáran, hol pletykás vénasszonyként, hol pártás hajadonként teszi-veszi magát. Okkal sejthető, hogy a hangulati változások sokkal szélesebb skáláját is képes felvonultatni. Színes egyéniség. Nem lesz ingerszegény a környezetem, ha összezárva élek vele két hétig! Megint melegem lett, de gyanúm szerint ezúttal attól a felismeréstől, hogy tehetetlenül heverek, miközben töménytelen tennivaló szakadt a nyakamba egyszeriben. Menni kellene a mauzóleumba. Előbb azonban meg kell ennem a rántottét, hiszen evés nélkül nem lesz jártányi erőm. És nagyon igyekeznem kell, 22
