Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 11-12. szám - "Égi és földi szép". Makkai Ádámmal beszélget Balázs Géza
szabadíts meg ettől r taníts Benned hinni! Ahrimán-Lucifer-&&Ű2t kötnéd fékre, Szabadíts meg, Isten, a gonosztól végre! Tiéd minden ország, hatalom s dicsőség - örök Amen-t zeng az angyali díszőrség... ” Le is fordíttaték mindenféle nyelvre amit az Ur Jézus felmonda a hegyre. Arameus, görög, latinul vulgáta,- emberi agyalás százszor átmunkálta - volt katolikus és protestáns verzió, teológus viták: mindez, mondd, mire jól Krisztus Miatyánlg#» bármilyen is a rag, ez „Fekete Lyukon ” átszűrt anti-anyag, azaz Szent Varázslat - hadd ne értse tömeg - földi halálunkon átszűrt szellem-szöveg. így lön a Megváltó szókkal szenvedése, sátánfi világunk újjáteremtése. Balázs G.: Ha nálam még egy percig maradhat a szó, akkor azzal szeretném a beszélgetésünket megköszönni, hogy ez a kicsit piszkos és talán kevésbé modernizált Budapest nagy szeretettel lát Téged; látod, karácsony előtt ilyen sokan összejöttünk. Voltam az elmúlt héten is egy író-olvasó találkozón, de csak hárman vettünk rajta részt. Most sokkal, de sokkal többen vagyunk. Ügy gondolom, hogy egy pillanatra talán angyal szállt itt fölöttünk el, mert nagyon szép gondolatokat hallottunk, és jobban megkomponálni se lehetett volna, hogy egy ilyen csodálatos verssel búcsúzzunk. Nemrég volt a hetvenedik születésnapod, engedd meg, hogy ez alkalomból is, a magam nevében is, és gondolom, a jelenlévők nevében is - hiszen ezt bizonyára tudják - szerették jó egészséget, sok boldogságot kívánni, és a közelgő karácsonyra szeretteidnek, családodnak boldog szép karácsonyi ünnepeket kívánni. És nagyon szépen köszönöm, hogy megajándékoztad nemzetünket a magyar költészet kétkötetes angol nyelvű csodálatos antológiájával, és bennünket, magyarokat pedig ezzel az összegyűjtött verseskötettel. Köszönöm szépen. Kiss Gábor: Kedves Barátaim! Köszönöm, hogy eljöttetek erre a beszélgetésre. Egy ókori keleti filozófus sorait végezetül hadd olvassam föl nektek. A mester így szólt: „Ha olyannal találkozol, akivel érdemes lenne beszélni, de nem beszéltél vele, egy embert elvesztettél.” Köszönöm szépen, hogy ma eljött hozzánk Ádám, és egy olyan emberrel beszéltünk, akit kár lett volna, hogyha elveszítettünk volna. Köszönöm szépen még egyszer. És egy kedves meglepetéssel hadd fejezzük be a mai író-olvasó találkozót. Bármilyen furcsa is, én Adám feleségének, Ágnesnek szeretném ezt a virágot először átnyújtani, hiszen ő az, aki nyugodt légkört teremt Ádám körül, amiben ezeket a nagyszerű verseket meg tudja írni. Ügyhogy fogadd szeretettel. És még egy hölgynek szerették átadni virágot, már idézték és említették a bevezetőben, éspedig feleségemnek, akinek ma van a névnapja. O is nyugodt körülményeket teremt számomra. Azért az ünnepeltnek is szántam egy kis meglepetést: Ádám, fogadd ezt szeretettel, bontsd itt ki, értelmezzük közösen. Egy fénykép van rajta, a fénykép hátsó részén ennek az épületnek, ahol most vagyunk, néhány ablaka látszik. 183
