Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 10. szám - M. Kiss Sándor: Különbéke

Az angyalföldi proletariátus komponálta alapzajt, meghatározott időközönként valóban túlharsogta a ménesvillamos csörömpölő kattogása. S sötétedéskor megjelentek az indián táborok viliódzó tábortüzei is.

A lószőrheverőről a szobaablak felső kockáján kikandikálva éppen az utcai közvilágítás egyik oszlopos hunyorgó csodáját láthattam. Részeg üvöltözés, ütemes villamoskattogás vad csilingelőssel, szemet verő, beszüremkedő, hunyorgó lámpafényben lehet-e aludni?

A napi bivalyvadászattól elnehezült végtagokkal beszédülve a wigwamba, tolldíszeimet lerakva rogytam le a grizli medve lenyúzott bőréből készült he- verőmre. A Béke utcai prérin még mindig tartott a megzavart vadlovak patáinak ütemes csattogása. A pislákoló apacs tábortüzek arra engedtek következtemi, hogy az indiánok még javában szövögetik terveiket a pipa szottyongatása közben. Szerettem volna kihallgatni, mit forral a vérszomjas sziú főnök, a ka- nyonszerte rettegett nagy Fekete Medve, barátjával a híres apacsfőnökkel, Sziklaevővel.

Szegény irokézek! Ahogy a sziúk és az apacsok beszédéből kihámoztam a minap, közel lopózva a tábortűzhöz, éppen az irokézek kiirtásának a tervét kovácsol- gatták. S mindezek tetejében a sziúk foglya volt Karcsú Villám, az időközben megboldogult irokéz főnök egyeden lánya is. Az irokéz főnök érezvén halála közeledtét - a nagy szellem sem jósolt már hosszú időt neki — magához hívatott s egy pohár tüzes víz, s békepipa mellett rám bízta Karcsú Villám kiszabadítását, s nagy terve végrehajtását, az egységes Nagy Lídián Állam megteremtésének ügyét.

Akkoriban két barátom volt az osztályban. T. Laci és M. Misi. Mi voltunk hárman a legjobb tanulók. M. Misi orvoscsemete volt. Szegény. A vele való mélyebb baráti kötelem kialakulását az egészségvédelem akadályozta meg. Az orvos papára büszke impozánsan csinos mama legkedvesebb szórakozása Misi kezének és arcának állandó csutakolása volt. Azt meg minden magára adó gondolkodó tudja, még gyermekkorban is, hogy a túlzott tisztaság elidegenít.

Azt gondolom, kedves Katám, hogy anyádban is maradandó nyomokat hagytak nagyanyád kézcsutakolásai, mással aligha magyarázható kezeid védelme a nagyanyai szigor ellenében. Pedig ma már minden „felvilágosult” ember tudja, hogy nem szabad lemosni a gyerek kezéről, a földről ráragadt „boldogsághormonokat.” Legfeljebb módjával.

T. Laci viszont igazi barát volt. Gyakran játszottunk együtt. Nekünk nagy udvarunk volt, Laci gyakran átjött hozzánk, ő viszont nem hívott hozzájuk. Mivel egyedül gyengének éreztem magam az irokéz főnök testamentumának - lásd: koppányi aga - végrehajtására, elvonulva az udvarunk sarkában vadul burjánzó bokrok közé, beavattam őt is a nagy titokba. Laci figyelmesen hallgatott, majd néhány nap elteltével meghívott magukhoz. Azzal biztatott, hogy náluk kiépíthetünk a Karcsú Villám számára egy biztos búvóhelyet, amíg a lány nagykorú nem lesz és felszentelhetik törzsfőnöknek.

T. Laciék háza valóban olyan volt, mint egy palota. Szoba szoba hátán, nagy veranda, csillogó fürdőszoba, s egy sóhajtozó, tomporban már eléggé elnehezülő anyuka.

43