Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 7-8.szám - Saáry Éva versei
SAÁRY ÉVA Halottak Most már az Ő életük élem, ezer karjukkal nyúlnak értem, nem kell a temetőbe mennem, a halál itt csírázik bennem. Emlékeim is eltűnőben szertefoszlanák az időben. Mikor már engem lombok fednek, átalakulnak fellegeknek. Szemlélődés Akik itt vannak, messze mennek ösvényein a végtelennek, keresnek majd egy sosem látott számukra teremtett világot. Befejeztek már minden harcot, homályba hullanak az arcok, remélnek egy szép öröklétet, amely még csillogó ígéret. Lebegnek színes álmok szárnyán, ringatja őket a szivárvány, nem gyötrik őket földi vágyak, boldogabbak, mint mi - az árnyak. 158
/
