Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 7-8.szám - Sümegi György: Tóth Menyhért szobrai

A műkritika ill. a művészettörténetírás is észrevette a szobrokat, még ha szűkszavúan, néha mégis találóan jellemzi azokat. Nagy Zoltán szerint Tóth Menyhért „szobrai vallomásszerű, a képeknél személyesebb mondanivalót hordoznak, az áldozatra gondolunk itt elsősorban, amelynek férfialakjából mély hittel párosuló odaadás és a hitvallás extázisa sugárzik”.39

Csáky L. György egy Tóth Menyhérttel készített interjúban említi meg, hogy „szobrait önteti bronzba”.40

Tóth Menyhért első életmű-összefoglalójában Bánszky Pál így summázott: „Képei és szobrai egyaránt képesek kifejezni a mindannyiunkban szunnyadó ősi erőt, korunk emberének teljességvágyát, a valóság sajátos képzőművészeti megismerését, sőt a kozmikus megsejtéseket is”.41

Ember Mária vette észre, hogy a Pihenés állata „sárkánynyakú”, és hogy a szoborkompozícióban „ember és állat egyaránt kissé pikkelyesen van megmintázva”. Még egy fontos megfigyelése volt az idézett szerzőnek: A Tóth Meny- hért-„kisbronzokon a bronz úgy viselkedik, mintha agyagból volna tapasztva. Ember és állat egyazon darabos anyagból való”.42

Ez utóbbi megjegyzés Tóth Menyhért szobrászatának - nóta bene: teljes művészetének - lényeges, meghatározó vonására, az anyagszerűségre utal. Arra a kettősségre, ami egyénivé avatja a művészetét, amelyben „kozmikus, transzcendentális akart lenni, ugyanakkor erősen kötődik a matériához [...]. A nagy-nagy anyagelvűség mindenképpen kultúránk egyik legmarkánsabb egyéniségévé teszi őt. [...] A fehér, a fény felé tett lépések nála egy XX. századi „analógiás” utat jelentettek, vagyis azt, hogy a salaktól valahogyan eljusson a tiszta szférákba [...] Ez a kettősség: a nagy anyagelvűség, s ugyanakkor a transzcendentális ihlet - talán a [...] legegyénibb vonása művészetének”.43

Az anyagelvűségnek és a transzcendentális ihletnek sajátos megvalósulásai Tóth Menyhért szobrai. Ahogyan egész munkásságában, szobraiban is eljut az egyéni fogalmazás, a sajátos mintázás, a szobrait másoktól megkülönböztető karakterisztikumokig. Az anyaghasználat sajátszerűsége egyénített formarendű szobrainak a világában művenként tárul föl, hiszen a plasztika létrejöttének keletkezési íve több mint három évtizedes alkotói folyamatba ágyazódik. Ám a legelső szobrát ugyanolyan autonomitást kifejezőnek gondoljuk, mint az összefoglaló formarendű, a plasztikáit lezáró, sodró dinamikájú Mózest.

A magyarországi, 20. századi szobrászatnak az 1940-es évtizedtől az 1970- es évek végéig terjedő térképén az expresszív plasztikai formálással összefonódó, egyéni szimbólumalkotásban, szimbólum-teremtésben találhatjuk meg Tóth Menyhért szobrainak a sajátszerűségét. 1

1 Életműve nagy része a Kecskeméti Képtárban, mintegy 2000 festményt (kisméretű színvázlattól a több négyzetméteres képekig) és 8000 rajzot tartalmaz. (A Kecskeméti Képtár közlése alapján.)

2 Pl.: Kovács Péter: A tegnap szobrai. Szombathely, 1992.

3 Szobrászrajz-biennálékat szerveztek - Ócsai Károly szobrászművész ötlete alapján - Budafokon 1989-től.

4 Bányszky Pál: Tóth Menyhért. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Bp, 1978., Supka Magdolna: Tóth Menyhért Gondolat Könyvkiadó, Bp. 1990., Túrái G. Kamil-Pap Gábor: A képíró Bölcs Tóth Menyhért Sztélé, Debrecen, 1995. (a képíró Tóth Menyhértről értekező összefoglaló természetesen nem tárgyalja Tóth plasztikáit), ifj. Gyergyádesz László: Tóth Menyhért Hanga Kiadó, Bp. 2004.

5 Sümegi György: Tóth Menyhért írásos hagyatéka. Előadás a Tóth Menyhért művészetéről szervezett konferencián a Kecskeméti Képtárban 2005. 02. 26-án. Kézirat

117