Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 5. szám - Vincze Ildikó - Kovács József - Jankovics István: Gothard Jenő, a mérnök-tudós

része a herényi műhelyben készült ezekben az években. Mint az épülő létesítmény tervezője és műszaki igazgatója, az építés során felmerülő problémákra természetszerűen dolgozta ki azonnal a megfelelő technikai megoldásokat, többek között például az 1896-os kemény téli időjárás miatt lefagyott turbinák fűtésére vonatkozó terveket. Közben elkészítette Sopron város elektromos világításának terveit is.

Vizsgálatait kezdettől fogva kiterjesztette az elektromágneses hullámoknak a látható fényen túli tartományaira is. Ez kézenfekvő volt az infravörös és az ibolyántúli sugárzás esetében, de azonnal reagált arra is, amikor Heinrich Hertz (1857-1894) detektálta a Maxwell-egyenletekből elméletileg következő elektromágneses hullámokat, majd a röntgensugárzás felfedezésére is. A tudós földbirtokos a herényi birtokán berendezett korszerű természettudományi laboratóriumában 1896. január 23- án készített először röntgenfelvételeket, éppen azon a napon, mikor Wilhelm Konrad Röntgen (1845-1923) az Orvosfizikai Társaság würzburgi ünnepi ü- lésén megtartotta felfedezéséről szóló előadását. A 32 darab, kiválóan dokumentált korai röntgenfelvételnek köszönhető, hogy sikerült objektív bizonyítékot találni a Kiss-féle, centrális projekciót lehetővé tevő röntgencsőkonstrukció megvalósíthatóságára, megalapozva ezzel a magyar fókuszcsőgyártást, amelyről a nemzetközi szakirodalom eddig csak egy nem teljesen egyértelmű utalással tett említést.

GOTHARD TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI ÖRÖKSÉGE

A módszeres kutatói és kísérletezői képességgel megáldott, szerény ember 1909-ben örökre eltávozott. Tudományos öröksége ránk, a szellemi nagyság hálás megbecsülésére kötelezett utódokra maradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma őrzi az alapító tudományos hagyatékát. A tárgyi örökség része a körülbelül 120 egységből álló műszeregyüttes, amely a tudománytörténet nemzetközi szaktekintélyei szerint is egyedülálló tematikus gyűjtemény. A műszereken kívül Gothard asztrofizikai kutatásainak tudománytörténeti jelentőségű öröksége az 1880-as évek elejétől az 1900-as évek elejéig készített, mintegy félezer darabból álló, mélyég objektumokat, üstökösöket és csillagszínképeket rögzítő csillagászati fotólemezanyag. A kiváló kutatónak és mérnöknek állít emléket a 2002. május 17-én új környezetben és új koncepció alapján megnyitott Gothard Tudomány- és Technikatörténeti Állandó Kiállítás.

20

Cséplés elektromos cséplőgéppel