Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 5. szám - Vincze Ildikó - Kovács József - Jankovics István: Gothard Jenő, a mérnök-tudós

Tudományos Akadémia levelező tagjának választották. Székfoglalóját 1891. április 20-án tartotta Spektrálfotografiai tanulmányok'1 címmel, amelyben 6 évi munkálkodásának eredményeit összegezte.

1892-ben a bolygószerű ködök spektrumát vizsgálta fotográfiai úton. A Nova Aurigae színképeinek kimérése során alapvető összefüggést tárt fel a nóvák és a gyűrűs (planetáris) ködök kapcsolatáról." A fényes emissziós vonalakat mutató spektrumok kimérésével megállapította, hogy hét nóva-vonal szinte teljesen azonos a megfelelő köd-vonalakkal, és a vonalak intenzitása is hasonló viselkedést mutat. Ez a felfedezés volt Gothard asztrofizikai munkásságának legkiemelkedőbb eredménye. Megállapítását a csillagfejlődés kései szakaszára vonatkozó elméletek egyik előfutáraként tartja számon a nemzetközi szakirodalom. Csillagászati tevékenységének mintegy zárásaként 1892. április 9-én négyórás expozícióval kitűnő spektrumfelvételt készített az 1892- es Swift üstökösről, és hidrokarbon sávokat azonosított az üstökös színképében.14

A Rába folyón felépített első magyar vízerőművet üzemeltető Vasvármegyei Elektromos Művek Rt-ben vállalt feladatai 1892 után egyre jobban eltávolították a csillagászattól, s a kapcsolat 1895-ben teljesen meg is szakadt.15 Csak évek múltán, és akkor is csak igen rövid időre éledt újra, mikor 1901. április 6. és 1902. március 6. között a tőle megszokott kiváló minőségű és felbontású spektrumokat készített a Perseus csillagképben feltűnt „új” csillagról, a Nova Persei-ről.16 Gothard 1905-ig a vízerőműnél maradt, utána pedig már megromlott egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy újra csillagászati kutatásokat végezzen.

Az ikervári vtzierőmű gépterme

16