Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 5. szám - Vincze Ildikó - Kovács József - Jankovics István: Gothard Jenő, a mérnök-tudós

A Herényi Asztrofizikai Obszervatóriumban már az alapításkor az üstökösök és a csillagok spektroszkópiai vizsgálatát tűzték ki célul. Jenő a színképeket észlelte, míg Sándor inkább a nagybolygókkal foglalkozott, Jupiter- és Mars-, illetve Nap-megfigyeléseket végzett. Kezdetben a látottak leírásával és rajzolással rögzítették az égen megfigyelt jelenségeket.

1882-ben Gothard 147 állócsillagot és 2 üstököst észlelt. A csillagokat spektrumuknak megfelelően a Vogel-féle színképi osztályokba sorolta. Az első jelentős publikációja az 1882-ben feltűnt Nagy Szeptemberi Üstökös spektrumának megfigyelése.' Méréseinek eredményeként felhívta a figyelmet az üstökösök színképében megjelenő erős szén- hidrogén vonalakra. A Pons- B rooks üstököst 1883. szeptember 23-tól 1884. január 24- ig követte, s szintén rögzítette a színképét.4 Ezen vizsgálatai a századvég szakmai köreiben is figyelmet keltettek.

A későbbiekben Gothard a csillagok közül csak azokat észlelte, „melyeknek a spektruma különösen érdekes, esetleg változóNagy jelentőségű a béta Lyrae és a gamma Cassiopeiae jelű változócsillagok fényes, emissziós hidrogén-vonalainak tulajdonságait leíró vizsgálata.

„ Végtelen érdekes és nagyfontosságú e két csillag spektrumának tüzetes tanulmányozása. Ne?n csak azén, men rámutat a spektralanalysis nagy fontosságára s finomságára, melylyel a billió meg billió mérföldekre levő' csillagoknak nem csak chemiai alkatába tekinthetünk be, hanem azok physikai változásait sőt mozgásait is figyelemmel kisérhetjük és megmérhetjük; nem csak azért, men elénk állítja az emberi szellem nagyságát egész valójában, mely előtt nincs távol, nincs idő, nincs nagyság, mit, bár kerülő úton, meg ne közelítene s megmérni ne tudna: hanem azért is, men meggyőz bennünket arról, hogy a világtér távol mélységében is van élet, mozgás, változás, fejlődés és hanyatlás; és men kezünkbe kulcsot nyújt bár a zár titkát még nem árulja el vele a változó fényű csillagok rejtélyének megoldásához.”5

Az 1884-ben megjelentetett német nyelvű intézeti kiadványban, a Publikationen des Astrophysikalischen Observatoriums zu Herény in Ungarn-hAn’ Gothard Jenő összegezte a fiatal herényi obszervatórium tevékenységét, és a példányokat szétküldte a világ neves csillagászati intézeteinek. Ezzel nem14