Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 5. szám - Vincze Ildikó - Kovács József - Jankovics István: Gothard Jenő, a mérnök-tudós

mély barátság alapjait is megvetette. Az ifjú herényi mérnök 1881. november 13-ai levelében így ír erről Konkoly Thege Miklósnak:1

„Neked külömben is ezerszeres köszönettel tartozom. Komolyan mondhatom, hogy a herényi Observatorium egészen a te műved, soha sem jutott volna eszembe csillagokat vizsgálni, ha veled meg nem ismerkedhetem. S a helyet, hogy most határozottan kitűzött irányban működöm, bizonyára tévetegen haszontalan, hiábavaló kísérletekkel s készülékek össze állításával vesződném. Így azonban éveken át kitartó munkával talán tehetek némi szolgálatot a tudománynak, különösen ha míg a kezdés nehézségeivel küzdőm szíves támogatásodat tőlem meg nem vonod. ”

A HERÉNYI OBSZERVATÓRIUM

Az 1848-49-es szabadságharc után Magyarországon több, mint két évtizedig nem működött csillagvizsgáló intézet. 1871-ben Konkoly Thege Miklós gondos előtanulmányok után létrehozta ógyallai magáncsillagdáját, majd 1878-ban Haynald Lajos (1816-1891) bíboros, kalocsai érsek Konkoly szakmai segítségével egy kétkupolás csillagdát építtetett az érseki főgimnázium második emelete fölött, az épület közepére. Gothard Jenő Sándor testvérével 1881-ben alapította a Herényi Astrophysikai Observatoriumot.

A kastély mellé épített obszervatórium terveit Hauszmann Alajos műegyetemi tanár készítette, a kupola és a belső berendezések tervezését és kivitelezését Gothard maga végezte. Az új obszervatóriumban az első észlelés - a csillagászati műszerek és megfigyelések oly nevezetes határjelzője, a "first light" - 1881. október 20-án történt. Az újonnan alapított obszervatóriumról szóló első híradás a Magyar Tudományos Akadémia közleményében 1882. január 16-án jelent meg2, ahol az ifjú mérnök a hazai tudós testületnek bemutatta az obszervatóriumot, leírta annak berendezését, és ismertette az 1881- ben végzett megfigyeléseit. Észleléseikről Konkoly beterjesztésében minden évben beszámoltak a Magyar Tudományos Akadémiának.

Gothard gyorsan felismerte, hogy az új tudományág, az asztrofizika műveléséhez modern csillagászati műszerparkot kell kiépítenie. Ennek során a kor legújabb találmányait felhasználva a klasszikus finommechanikai műszereket egészítette ki a gyorsan fejlődő elektrotechnika által nyújtott lehetőségekkel.

Mindenekelőtt fejlett infrastruktúrát épített ki a csillagvizsgálóban: az obszervatórium minden helyiségében volt a munkához szükséges gáz, víz, hálózatban működő telefonkapcsolat, illetve az elektromos világításhoz és a kísérletekhez szükséges megfelelő áramforrás. Már a csillagvizsgáló elkészülte előtt, 1881 nyarán Siemens gyártmányú dinamó segítségével világítottak esténként a kastélyban. A jól felszerelt fizikai és kémiai laboratóriumban és a műhelyben rengeteg, a kor legújabb technikájának megfelelő eszköz volt, például Gcissler-csövek, katódsugárcsövek, szikrainduktorok. Saját üvegfúvó műhelyében pedig Gothard maga is készített vákuumcsöveket.

12