Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 4. szám - Bíró Teofil: A liberalizmus mint eszmerendszer a XVIII-XIX. században

harcolt a vallási intolerancia ellen. Érveiben az állam érdekére hivatkozott, mindig azt helyezte előtérbe.55 Liberális szempontból logikailag ezzel csupán az a probléma, hogy saját értékrendje szerint a liberális eszmerendszer előnyben részesíti az egyént, annak érdekét az állammal, annak érdekével szemben, így érvrendszerében sem hivatkozhat az állam érdekére. Reálisan nézve a dolgokat azonban mégis merész tézisek ezek Turgot tollából, hiszen nem kevesebbről van szó bennük, mint az Oltár és a Trón több évszázados összefonódásának megszüntetéséről.'''

A liberális eszmerendszerben az igazságosság jelenik meg még fontos alapértékként. Már az antik szerzők munkáiban is előtérbe kerül a fogalom, s mind a mai napig élénken foglalkoztatja a különböző beállítottságú gondolkodókat. Legjobb meghatározása Justinianustól származik, aki szerint az igazságosság állandó és kitartó akarat, mely arra irányul, hogy mindenki kapja meg azt, ami megilleti.’' Most nem szándékozom a törvényszegéssel kapcsolatos igazságossággal foglalkozni, mivel közvetlenül nem tárgya a munkának. Inkább a „társadalmi igazságosság” fogalmát vizsgálnám meg, mely a társadalmi javak elosztását próbálja összhangba hozni az igazságosság alapelveivel. A társadalmi igazságosságnak két nagyobb koncepciója alakult ki. Az egyik az érdem és jutalom, a másik a szükséglet és egyenlőség fogalmai körül összpontosul. A liberalizmus a társadalmi igazságosság első koncepciója mellett foglalt állást, míg a második koncepciót a kommunista, szocialista és szociáldemokrata mozgalmak favorizálták.58 A liberalizmus által támogatott felfogás szerint a társadalmi pozíciót és anyagi helyzetet a társadalmi szerepvállalás, illetve a hasznosság mértéke határozzák meg, kinek-kinek érdeme szerint. Ez a felfogás nyitott társadalmat feltételez, ahol mindenki lehetőséget kap, hogy bebizonyítsa, mire képes.’"

Ennek a tanulmánynak a keretei nem adnak rá módot, hogy ennél mélyebben beleássuk magunkat a liberális eszmerendszer alapelveinek, fontos és kevésbé jelentős jellemzőinek vizsgálatába. így is remélem azonban, hogy sikerült elérnem azt a célomat, mely arra irányult, hogy rávilágítson a liberalizmus mélységére, összetettségére. Ezen felül bízom benne, hogy felsejlenek írásomból a liberális eszmerendszer korlátái és problémás aspektusai is! Ezek véleményem szerint abban gyökereznek, hogy a liberalizmus képviselői szemében soha nem bírtak kiemelkedő jelentőséggel azok a súlyos gondok és

47