Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 4. szám - Aranyi László: Kiterített rókabőr

tődő természetességgel történnek. Nem látjuk? Nem halljuk? Mert vak a szem, süket a fül... Egerek és patkányok vagyunk Abaddon multinacionális magtárában.

2008-01-11

„Ti pedig azt latroknak barlangjává tettétek." (Mt. 21,13) A Názáreti Mester keserű mondata talán sohasem volt ennyire időszerű, mint napjaink Magyarországán. Szomorúan tapasztalom, hogy honfitársaim 95-97 százalékát kizárólag a megélhetés kérdésköre érdekli. Ezer alakban visszatérő módon, rögeszmeszerűen. Szegénység-gazdagság, a keszeg pénztárcához mérten arcátlanul magas közüzemi díjak, egyre nyomasztóbb havi törlesztő részletek, uzsorakamatok, s a mélypont elképesztő abszurdja, hol akciós éppen az a kibasztott disznócsülök, meg a csirkefarhát... A muksó ahogy kinyitja a száját, csak úgy ömlik belőle a szánalmas és reménytelen hülyeség. Pedig nyilván nem így jött a világra. Ilyenné vált. Mert felvette az elé dobott kesztyűt, azonosult a fogyasztói társadalom falanszterének normatíváival, óhatatlanul részévé vált annak, amit világéletében megvetett, önmagánál alacsonyabb rendűnek tartott. Jól látta ezt Jézus, nem a hájas, felfúvódott fejű, meztelen csigaként csúszó-mászó uzsorások, hanem ti tettétek latroknak barlangjává ezt az ősi, szakrális földet! Mert benyeltétek az „adósságrendező hitelek", a „pénzkeltető”, a „kamatadó faló", a „hívja gyorskölcsönért a Providentet", meg a hasonszőrű palifogók horgát! Ha nem találnának a nap minden órájában balekot, esküszöm, felkopna ezeknek egytől egyig az álluk... S most itt állsz alsó- gyatyáig eladósodva. Mindjárt csönget a végrehajtó. Kétségtelen, a feje tetejére állt a természetes értékrend ebben a civilizációban. Aminek lent a helye, felülre került, a fönti világ pedig látszólag visszafordíthatatlanul alámerülőben van. Csakhogy az ember karmikus küldetése, missziója, hogy fenntart, épít, alkot. (Időnként pusztít és rombol is, de ez mindig az újrateremetés szándékát előlegezi.) Aki másoknak az átkozott pénzét számolgatja, kockázatelemzést, hitelbírálatot végez, ugyan melyiket valósítja meg ezek közül? S aki egyfolytában az alkotásra, teremtésre hivatottakat baszogatja mint fogdmeg, finánc, biztonsági őr, BKV-s pecér, APEH-huszár, kintlévőség kezelő komisz- szárius, ügyfélszolgálati maca? Bevégezve mostani földi létét mindegyik csak kopott sírfelirat lesz valamelyik temetőben, s a kutya sem emlékszik rá, hogy itt rontotta a levegőt 70-80 évig, de a vén földmívest túléli a szárba szökkenő vetemény, a hálás és jóllakott jószág, az iparos tisztességes munkájával hagy nyomot az emberiség kollektív emlékezetében, művészt idők végezetéig életben tartják alkotásai. A közösségek ősi tagozódása (a védikus tanítások szerint a Varna-dharma is az egyetemes világtörvények egyike, Istentől való) látszólag oldott kéveként széthullt. Am a Vízöntő hajnalának forradalmi erjedése olyasmit is sugall: ne fogadd el, hogy nálad alantasabbaktól kerülsz minduntalan függő viszonyba! Ne zülljél a templomot ellepő latrok cinkosává, s nem kell ostor, korbács, furkós bot, szűkölve menekülnek onnét, mert ahol nincs kinek a vérét szívni, ott életképtelenné válik a parazita; „hass, alkoss, gyarapíts", s

38