Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 3. szám - Bálint Zsolt: Észrevételek és gondolatok Csontváry "pillangói" kapcsán

ja szenvedélyes lepkész hírében állnak. ’1 (3) Diószeghy László festőművész, aki egyben amatőr lepidopterológus, a vicéi református lelkész hathatós segítségével fedezi fel az Erdélyi Boglárka nevű kis lepkét.

így szinte bizonyos, hogy Csontváry is lepkehálóval a kezében járta kisfiúkorában a Csergő vadonjait, és talán volt neki is lepkegyűjteménye, mint ahogy a legtöbb alsóbb gimnáziumot járt kisfiúnak volt szerte Európában." A lepkegyűjtemény, ha volt, felmorzsolódott Csontváry élete során.

Csontváry a valósághoz körömszakadtáig ragaszkodó egyénisége a természet szakavatott búvárlásának táptalajából nőtt ki. így kapta a meghívást és kezdte szenvedélyesen keresni még mindig a természetben megtalálható - tehát nem ember alkotta nagy motívumot. Ennek nyomán beutazza Magyarországot és talál rá szűkebb pátriárkájában a Magas Tátrára, a Hortobágyra, majd a Vaskapura.54 Mindezek nem elégítették ki. Meg kellett fesse az Etnát, majd több magasztos vízesést is Európában, majd eljutott az emberiség történetének nagy forrpontjához, Palesztinába. Itt látta Jézus életének fontosabb helyeit, majd eljutott Baalbekbe. És mindezek fölött rátalált a cédrusokra. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Csontváry képeiben mindenütt ott az ember épületeivel, útjaival, utazó-dolgozó alakjaival - sőt nem egyszer sejthetően Csontváry saját maga is. Érdekes módon csak a „Magányos cédrus”-ról hiányzik mindenféle antropológia - így a képet talán nyugodtan visszakapcsolhatnánk a kezdeti természethű állatábrázolásokhoz és kereshetnénk fönn a Libanonon a modellt adó cédrust ha nem tudnánk, magától Csontvárytól,5 hogy ez már több mint a puszta valóság, egyfajta önarckép, és már sokkal inkább a prófétikus bensőt, mintsem az elégikus külsőt képezi újra a világba.

Csontváry nem elégedett meg a Teremtésből fakadó „pozitívum”, a jó harmóniájának másolásával. Az ő nyugtalan szíve lángolt, és ki is fejtette, hogy ő a Teremtő munkatársa. Ez fedezhető fel a „Pillangók” című képen is, ahol a címadással a lelkiekhez emeli a tárgyat, a fajok ritmikus összeállításával és rímeltetésével a fejlődést, az idő múlását és törvényszerűségeit próbálja érzékeltetni; az elrendezés tengelyes, két irányba is kinyíló-táguló módjával pedig már a dinamikus távlatot szeretné láttatni. A „Pillangó” nem egyszerű, hű ábrázolása a lepkéknek. Kompozíció, amelyben ott van Csontváry művészete és bölcseleté. Igazi olajfestmény, Csontváry-mű, a szó valóságos és átvitt értelmében is. Első képeinek keletkezésére árnyék borul. De minél több fény derül Csontváry életének homályos részeire, annál inkább megdöbbenünk: mennyire benne volt a valóságban, és mennyire több volt a valóságnál; mennyire magányos és mégis mennyire az emberek közösségéért volt egész valója. Élete végén ezt is hitelesen summázta: „Az ember azért él ebben a világban, hogy gyönyörködjék az Isten alkotásában, hogy gyönyörködjék a gyermek révén a földi élet folytatásában, s gyönyörködjék saját érzéséből merített műemlékek alkotásában.”56

66