Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 3. szám - Sajó László: Sűrített paradicsom
tálcán bögre tej kolbász kenyér gépsonkával megpakolva szüleim már lefeküdtek sötét a képernyő a konyha morzsává a kenyeret tépem a gépsonkát cafatokra előjönnek képernyőből konyhából azt se tudjuk hol vagy soha nem találkozunk tegnapra vártunk ez már a holnap lefekszenek kiiszom a tejet vége az ivanhoe-nak Paradicsomoskáposzta reggeli nem volt ha mégis poharas tej vagy kakaó tojásos zsömlével az első óra után a büfében morogva melegítették meg a zsemlét már megint a sajó a forró tojás jó de a tej úszós a kakaó hideg volt és éhen is maradtam lett volna még egy zsömlére pénzem de még nem vettem népsportot a bölcsészkari büfében mindenki filozófiai szemlét filmkultúrát mozgó világot olvasott körbenéztem nyolcvan fillérrel zsebemben mikor jutok innen ki kezemben zsömlével zsebemben diplomával most se tudom hol vagyok az ibolyában az ibolyában hasas üveg söröskorsóban fél liter tej két üres zsemle üres kávé üres nap teli presszó téli depresszió de nem kell hogy az ágyból az asztaltól felkelj egy kávé mellől albérletbe hazamenni nincs hova de itt ez jó tudják így szeretem a túrósbéles porcukrát leeszik a legyek a pult zümmögő vitrinében lesz még egyszer vasárnap a világon krémes selyempapírja zörög celofán a síron egyszer hazamegyek a tejjel mézzel folyó édes életből magam döglegye kimászom a jégbüfében a kirakatban emberek a pult üvegvitrinében húsos hasé ízes piskótarolád kókuszgolyó csurog a nyálam reggeli tea briós egy dupla megvan az ebédem vacsora két zsemle vagy esti hírlap nyolcvan fillér ennyi van nálam (ősz) a büfében
