Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 2. szám - Száraz Miklós György: Duna

Sokan mondják, hogy ifjabb Johann Strauss halálával ért véget Ausztriában a Habsburgok kora. Véget érhetett már előbb is. Mondjuk, 1866-ban, König- grátznél, ahol nem az örök rivális, a mesés, borongós Rajna, hanem a porosz Odera és a brandenburgi Spree győzött a Duna felett. Bealkonyulhatott a Habsburg-mítosznak 1867-ben, az osztrák-magyar kiegyezéssel is. Nekünk most mégis úgy tetszik, hogy a Habsburg-legenda befejeződését az elfeledett költő, Adalbert Stifter elnyúló, már-már nevetséges, ugyanakkor szívszorító agóniája példázza legjobban: kínzó májbaja miatt öngyilkos lett, ám olyan bal- szerencsésen metszette el a torkát, hogy két nap két éjjel haldokolt szobájában magányosan és magatehetetlenül.

A Habsburg-mítosz.

Európai jelenség. Valaha világjelenség volt. Inkább V. Károlyra, a nevezetes „Kárloszkintóra”gondolok, mint mondjuk az 1867-ben Mexikóban, Queré- tarónál kivégzett Miksára. Hihetetlen, de a Habsburg-mítosz a középkor elejéig, a VI. századig nyúlik vissza. Talán egy alemann törzsfő a legtávolabbi ős. Bizony, a legendás alemannok. Konok ír és skót misszionárius szerzetesek kezdik térítgetni őket 600 körül. És hogy hol fekszenek a szállásterületeik? A Fekete-erdő, a Boden-tó, a Duna felső folyása és a Rajna közti területeken. A

forrásvidék tehát ugyanaz, szépen összesimul térben a két nagy legenda: a Duna- és a Habsburg-mítosz. Aztán egy a mai Svájc és Elzász területén birtokos földesúrról, Hatalmas Gunt- ramról kellene beszélnünk: 950 körül élt, valamelyik szépunokája, a sváb hercegségben is komoly földekkel bíró Ottó lesz majd az első igazi Habsburg. A svájci Aargau kantonban ma is látható Habichtsburg várának romja, melyről ő nevezi magát először Habsburgnak.

Elabsburgok. Potom ezer-ezerötszáz év.

Látott belőlük Linz is eleget. Ide menekült az 1484-ben Bécset hódol- tató Mátyás elől III. Frigyes császár, s 1521- ben itt házasodott össze

93