Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 2. szám - Bokányi Péter: Közlés és hatás
a vélemények milyenségétől függetlenül egyöntetűen érzékelik ezt, minden, a regényről keletkezett írásban hangsúlyosan jelenik meg az eposz fogalma mint azon műfajé, amely legerőteljesebben határozza meg Gulácsy regényének világát. Hatalmas időt fog át a mű Mátyás halálától a mohácsi csata utáni évekig, s nyilvánvaló célja ezen idő alapos és részletes rajza, bemutatása. A regény lényegében azonos séma szerint épül, mint pl. Gárdonyi Egri csillagok című regénye: főhősét, Czibak Imrét kisgyermekkorától kíséri haláláig, s ez az életút ágyazódik bele a 16. század magyar történelmébe. A hősválasztás a Walter Scott-i hagyományt, s vele együtt a magyar történelmi regény hőskorának, Jósika Abafijának hagyományát idézi választott hősével. Czibak alakja, társadalmi pozíciója - miként Scott hősei esetében - lehetővé teszi, hogy aló. század szinte teljes társadalma megjelenhessen a műben. Vidéki nemesként otthonosan mozog az alsóbb néprétegek világában, apródként az arisztokrácia világát láttatja mintegy „alulnézetből”, kapitányként, Tömöri bizalmasaként, majd püspökként, vajdaként az ország irányítói közt is helyet kaphat a regényben. Viszont nem csupán idők és eszmék tükre a főhős: életeseményei oly módon szövődnek bele a korabeli magyar történelembe, hogy azok egyszersmind hatást is gyakorolnak rá, Czibak - s fokozottabban Tömöri - minden személyes története beágyazódik a nagy történetbe, a történelembe, személyes döntései(k)nek a magyar történelem egészére lesznek következményei. Gulácsy történelmi regényeinek hátterét az írott történelem, a történet- tudomány tényei szolgáltatják (pld. Tömöri Pál Fekete vőlegényekbéW alakja könnyen egyeztethető Szekfű Gyula történetírói véleményével8), vagyis a történeti hitelesség a nyelven túl a történettudomány aktuális eredményeinek regénybéli felhasználásából is fakad. A tények regénybéli elrendezése pedig markánsan rajzolja meg a regény célját: Laczkó Géza kategóriái alapján1' a mű egyszerre akar „közölni, hatni és tisztázni”. Közöl a Fekete vőlegények, ameny- nyiben elmond egy történetet a széteső Magyarországról, tisztáz, amennyiben Czibak alakját, Tömöri alakját, Dózsa György személyiségét akarja láttatni a maga „hősi valójában”, s mindezzel nyilván hatni szeretne, hiszen nyilvánvaló a historizáció, az analógiák a Trianon utáni évek Magyarországával. A Fekete vőlegények ezen fő, történetileg dokumentált vonala tehát szorosan illeszkedik a 19. századi regényhagyományhoz. Ugyanakkor a fő történetbe ágyazódó kisebb, nem egyszer csak mintegy epizódszerű történetek írják körül a „valós” történelmet: a „történelmi fantázia” az, ami igazán vonzóvá teszi Gulácsy Irén művét. Gulácsy műve akkor igazán egyéni, ha a szerző megfeledkezik a „feladatról”, amikor olyan történetelemekről tudósít, amelyek nem illeszkednek szorosan a fő történethez: már Bohuniczky is kiemelte a regény azon jelenetét, amikor a koronázás reggelén a kisgyermek Lajos dadáját keresi nővérével, de említhetnénk a tragikus szerelmek iránti különös alkotói vonzalmat pl. Szathmári és a királyné, vagy a főhős, Czibak és Zápolya Borbála között. Ezekben és az ezekhez hasonló történetekben mutatkozik meg legerőteljesebben Gulácsy Irén: a különös, a különleges írónője, aki a történelemben nem csak a regényírói feladatot, hanem a történelemben élő embert is látja, s az érdekli elsősorban a történetírásból jórészt ismert emberi sorsokban, hogy miként lehet élni a történelemben, vagy éppen a történelem 76
