Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 2. szám - Barna T. Attila versei

nyakkendős férfiak.

Lehetne

magazinokon nevelkedett szingli, aki öntudatos mozdulattal keresztbe veti lábait, kezében koktélospohár, s barátnőivel felvisít.

Figyeld meg egyszer, mielőtt tovább mész.

Bármerre jársz,

akárhány nővel találkozol,

ez az arc, türelmes-törődött,

ez a részvevő, tárgyilagos tekintet

elkísér,

várni fog,

s ha visszatérsz,

ő hajol föléd,

ő fogja homlokod.

Ladányi Mihálynak, odaátra

A felleg-habos kocsmapultra dőlve min töprenghetsz e késő délután? Sóhajtva bámulsz egy angyal után, ki most tűnik el a sarkon örökre,

és részeg ördögök verik a blattot körötted, s a hörgő zenegépből a szférák dala hamisan tör föl.

A főúr tölt és besöpri a jattot,

pár csillagot. Lehajtod, legyintesz, tisztítótűz eredben a hű szesz - elég volt untig földi hadovából -,

s elindulsz a kivilágítatlan Tejúton, csak dünnyögve magadban, míg befogad egy mennyei sikátor.