Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 2. szám - L. Simon László versei
L. SIMON LÁSZLÓ Kavicsok az úton Kavicsok az úton, az út mentén, perforáció a szürke csík szélén, hogy könnyebben hajtsa a gép, vigye a szalagot, a befűzött filmet. Aranyszegély, csillogó foltok az árokparton, fényesre súrolt jelzó'kövek a leszállópályán, a körforgalom mentén, ahol végtelenített film forog, forog a korong, a színes tárcsa, nem áll meg: nem kattoghat üresen a gép. Ma is röpültél a kerek dobozban körbe-körbe hajt a szél, felkapott egy madár a magasba, báránytested nem takar, nem véd, csak pörögsz, pörögsz a költészetbe kapaszkodva, hátha elenged az éles karom, vagy a sajtra áhítozó hatalom. Hiúság a hiúságban bízni, hiúság az idő után vágyakozni, az éles fény, és az édes levegő titkait kutatni ahelyett, hogy leülnénk egymás mellé, az árokpartra, és kavicsokat kacsáztatnánk a régi tó vízén. A régi tó vízén A régi tó vízén olajfoltként úszik az emlékezés, változik a fény, a dó'lésszög, a ritmus hol lassul, hol egyre gyorsabban ver 46
