Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 11-12. szám - Bálint Zsolt: A "Hídon átvonuló társaság" képzetei

Hogy Csontváry ezt a képét nem állította ki soha, annak valószínűleg az az oka, hogy felfedezte önmaga számára a kép szimbolikájában rejlő' ellentmondást. A családi meghittséget tükröző és biztonságot árasztó Szent József és Szűz Mária alakja, a teljesen védtelen anyaszült meztelen Kisjézussal, az ábrázolt konfliktus - az utolsó ítélet - kulcsa és megoldása. A kivonuló, a Halált elvezető magányos festő alakja mellettük csak mellékszereplő lehet. A Szent Család helytállása és nyugalma mellett az ő, világnak hátat fordító cselekedete súlytalan. Ráadásul nehezen is értelmezhető, hiszen a sárga ló gazdája már az ítélet előtt távozik a színről. Sőt, ha a sárga lovat elvezető alakban valóban a Halált festette meg, rádöbbenhetett, hogy a festmény jobb oldalán ábrázolt hanyatlásra csak az újszülött Kisded reménye lehet a valódi válasz. Ha ez volt a megfestett valóság, bár a kép teológiája hibádan, nem kompatibilis azzal az isteni kinyilatkoztatással, amit Csontváry személyesen kapott. Prófétai küldetésében saját magának, társak nélkül kellett keresnie a Pozitívumot. Bárhogy is nézzük, ha keletről, ha nyugatról: a kép nagyszerű, és a későbbi életpályát és a rákövetkező történelmi eseményeket ismerve valóban profédkus.

Végül, hogy mennyire foglalkoztatta a képen megfestett üzenet, álljon itt egy vallomás Csontváry saját tollából. Ha kiállította volna az általunk „Hídon átvonuló társaság”6 címmel illetett képét, talán ezt mondta volna nekünk a festménye előtt állva: „Az ember elérkezik egy bizonyos határhoz / jobbról eltávolodott, balról megállott, / a középút nyitva volt mindenkinek, / az vitt az egyenes Isteni összeköttetéshez, / határa van a gyönyörűségnek világ / tapasztalattal járó megelégedésnek. / Határa van az ittmaradásnak, / rokonoktól való elválásnak / testünkkel járó fáradozásnak / amikor a fáradtság testünkre esik / s a test nyugalom után kívánkozik / elszáll a lélek a más világba / belekapcsolódik, hogy tovább az éljen az Isten kegyelmében. / A nagyvilág ismeretlenségében / a távozót ne sirassátok / rokonok ne búsuljatok / meglepő gyönyör az élet folytatása / szélesebb látókör az új élet adománya.”7

1 Németh Lajos, 1970, 105 o.

2 Bellák Gábor, 2006.

3 Mindkét fa igénytelen, sovány talajon is megnő, (gy meredek sziklafalak repedéseiben képesek gyökeret verni és lombot bontani. A baloldali lombos fa koronájának alakja alapján lehetne még vörösfenyő, de ez ősszel sárgára szlneződik.

4 .íme egy sárga ló; és a rajta ülő neve: Halál." (lelenések 6,8)

5 Ehhez hasonló férfi jelenik meg a .Mária kútja Názáretben' cfmű képen is, a vízöntő alakjában, akiben sokan Csontváiyt vélik felfedezni. A diadalmas, fehér lovon ülő alak pedig azonos a .Randevú" női alakjával, aki az Aldunánál, a Széchenyi úton, a Vaskapu szorosban fordul a férfi felé.

6 Meg kell jegyezzem, nem tartom szerencsésnek a .Hídon átvonuló társaság" képeimet A hídon nem vonul át senki. A hídon a Szent Család pőlyázza a Kisdedet Tőlük jobbról érkezik a három lovas, és lép felé a hidra. Tőlük balról a sárga ló és gazdája éppen levonult A kiszáradt fa tövénél levő alakok pedig ki tudja, mikor vonultak át

7 Pertorini Rezső, 1966, 130, o.

IDÉZETT IRODALOM

Bellák Gábor, 2006. A Hídon átvonuló társaság Mű-Terem Galéria, Budapest 13 oldal,

Németh Lajos, 1970. Csontváry Kosztka Tivadar. Coivina Kiadó, Budapest 287 [+ 2] oldal.

Pertorini Rezső, 1966. Csontváry patográfiája. Budapest 170 oldal.

160