Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 11-12. szám - H. Hadabás Ildikó verse
a rácsok keresztfáján, és földre gurult sapkája alól váratlan felsejlik borostás Jézus-arca. 3. Keserű számat összehúzom, az átok nehogy kidőljön belőle, rám folyik az ég jeges álma, köröttem minden összetörve. A Burger-king-bolt nyitva-tárva, dől a jó élet-illat, nyálam hej, odaköpném hogyha merném a zsíros fényű bamba tálra! Már három napja kéricskélek itt az Oktogon fordulóban, a lámpavasra felakasztott fények hiába csiklandoznak. Már van egy hete, hogy nem ittam... Ember! a Jóisten megáldjon, fizess nekem akármi lőrét, rázza testemet az a sok nincs, beleszédülök, úgy kívánom, hogy torkom égesse, szívem égesse, csont-bőr pillanatomat lángra gyújtsa, apám-anyámat eltemesse...! Nehogy pofázz a jómodorról, nincs már időm - lukas az éjjel nevem testemből rég kihullott nem anyám adta - én se kértem, legyen elég, az indok ennyi, ha kétszázat adsz, az is semmi, fordulj el hát, de dobd ide, hadd éljek még, ÉN-SENKI-SE!
