Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 11-12. szám - Sarusi Mihály: Levelesládámból

1997. január 30. Megfázásáról és Hótalan a hegyek inge c. költeményének folklorizálódásáról ír. Aztán hogy „Mostanában kaptam Körmendi Lajos barátunktól szép köny­veket, saját verseket, műfordításokat. Meg rövid prózáit is, melyek Serfőző uram kiadójának gyűjtettek szép csokorba. Jó látni, hogy (mások), barátaink dolgoznak, termékenyek.” 1997. június... „Mindenfelé látom a részleteket a Vagabundkorzó V. könyvéből /talán legutóbb a miskolci Új Holnapban). Sajnos, /nálunk/ nem volt egyértelmű a lelkesedés, aztán késlekedtünk is, az idő meg haladt, s úgy látom, hogy ez a rész már ’elúszott’... küldj újabb részt ebből a könyvből, vagy úiabb írást... Remélve, hogy nem neheztelsz ránk...” Rá, hogy lehetne? 1997. június 16. „Telefonvégre akartalak kapni könyved elolvasása után rögvest, de nem sike­rült (otthon nem voltak, csak leányoddal beszéltem; az MTI-nél meg azt mon­dották, valahol úton vagy). Nos - hálásan köszönöm Csuba Ferke történetét s igen jól szórakoztam ezen a 77 derék oldalon. Szinte hallom, látom Színpa­don. vagy rádiójátékban - oly jók a beszédek, figurák. Adtad-é már valami színházi dramaturg kezébe? Megérné, mert érdemes, közönség elé kívánkozó munka. /Alexa Karcsi jól utószavazott!/ Mihályom! Még egyszer köszönet Csuba Ferke három húzásáért. Ölel: N. Gazsi á Iá ’poszt-népies ponyvádért’” (Hogyne, a Nemzeti kérte, hogy nyomban visszadobja.) 1997. december 28. Alaposan túldicsér karácsony negyednapi levelében, de inkább öleljék az em­bert, mint rugdalják! - mondhatnám bárki után szabadon. A Szökőélet jelent meg Serfőző Simonnak és az NKA-nak hála! „Köszönve a kivételesen meg­tisztelő /hosszú és szellemdús!/ dedikációt a karácsonyfa alá való és nem alá­való/!/ könyveid élén. Kedves komám, szegénylegény-: igazi hős vagv/ol/Te író-költő-iava: Világfa állító bátor vitéz! De ezt a rengeteg dolgot, amit a SZÖKÖELET-be /ragyogó és találó cím!/ bespejzoltál, oltári (?) óvatosan kell fogyasztani - mert erős, fűszeres csabai! S. M. úrról most aztán mindent /?/ megtudhatnak az illetékesek és illetéktelen szájtáti olvasók is. Magam per­sze dagadozó kebellel olvasom, ha... pennára veszi nevem /lásd: ’Gazsibarát’ - de örvendek, hogy jussod visszavéve. én meg töprengek szép //S.M-ről szóló// hosszú mondatokon!/, vagy barátaim s azok barátai és ellenei nevét. Nevesít­ve van a VILÁG és az ÉLET. De azt gondolám: így HITEL-es.... Öleléssel Nagy Gazsi - Sarusi-díjas .. .Még hogy „bátor vitéz”? Hogy lehettem vol­na én akkor, amikor ő vala... nyíltan, s nem regébe rejtve, regébe fujtva mind­azt, amit érzek, látok, gondolok. „Hős”...Az erős túlzást bizonyára a szeretet, az azonosulás mondatja vele. (Miközben én mindössze nem akartam áldozat­tá válni...) 52

Next

/
Thumbnails
Contents