Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 11-12. szám - Sarusi Mihály: Levelesládámból
1997. január 30. Megfázásáról és Hótalan a hegyek inge c. költeményének folklorizálódásáról ír. Aztán hogy „Mostanában kaptam Körmendi Lajos barátunktól szép könyveket, saját verseket, műfordításokat. Meg rövid prózáit is, melyek Serfőző uram kiadójának gyűjtettek szép csokorba. Jó látni, hogy (mások), barátaink dolgoznak, termékenyek.” 1997. június... „Mindenfelé látom a részleteket a Vagabundkorzó V. könyvéből /talán legutóbb a miskolci Új Holnapban). Sajnos, /nálunk/ nem volt egyértelmű a lelkesedés, aztán késlekedtünk is, az idő meg haladt, s úgy látom, hogy ez a rész már ’elúszott’... küldj újabb részt ebből a könyvből, vagy úiabb írást... Remélve, hogy nem neheztelsz ránk...” Rá, hogy lehetne? 1997. június 16. „Telefonvégre akartalak kapni könyved elolvasása után rögvest, de nem sikerült (otthon nem voltak, csak leányoddal beszéltem; az MTI-nél meg azt mondották, valahol úton vagy). Nos - hálásan köszönöm Csuba Ferke történetét s igen jól szórakoztam ezen a 77 derék oldalon. Szinte hallom, látom Színpadon. vagy rádiójátékban - oly jók a beszédek, figurák. Adtad-é már valami színházi dramaturg kezébe? Megérné, mert érdemes, közönség elé kívánkozó munka. /Alexa Karcsi jól utószavazott!/ Mihályom! Még egyszer köszönet Csuba Ferke három húzásáért. Ölel: N. Gazsi á Iá ’poszt-népies ponyvádért’” (Hogyne, a Nemzeti kérte, hogy nyomban visszadobja.) 1997. december 28. Alaposan túldicsér karácsony negyednapi levelében, de inkább öleljék az embert, mint rugdalják! - mondhatnám bárki után szabadon. A Szökőélet jelent meg Serfőző Simonnak és az NKA-nak hála! „Köszönve a kivételesen megtisztelő /hosszú és szellemdús!/ dedikációt a karácsonyfa alá való és nem alávaló/!/ könyveid élén. Kedves komám, szegénylegény-: igazi hős vagv/ol/Te író-költő-iava: Világfa állító bátor vitéz! De ezt a rengeteg dolgot, amit a SZÖKÖELET-be /ragyogó és találó cím!/ bespejzoltál, oltári (?) óvatosan kell fogyasztani - mert erős, fűszeres csabai! S. M. úrról most aztán mindent /?/ megtudhatnak az illetékesek és illetéktelen szájtáti olvasók is. Magam persze dagadozó kebellel olvasom, ha... pennára veszi nevem /lásd: ’Gazsibarát’ - de örvendek, hogy jussod visszavéve. én meg töprengek szép //S.M-ről szóló// hosszú mondatokon!/, vagy barátaim s azok barátai és ellenei nevét. Nevesítve van a VILÁG és az ÉLET. De azt gondolám: így HITEL-es.... Öleléssel Nagy Gazsi - Sarusi-díjas .. .Még hogy „bátor vitéz”? Hogy lehettem volna én akkor, amikor ő vala... nyíltan, s nem regébe rejtve, regébe fujtva mindazt, amit érzek, látok, gondolok. „Hős”...Az erős túlzást bizonyára a szeretet, az azonosulás mondatja vele. (Miközben én mindössze nem akartam áldozattá válni...) 52