Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 11-12. szám - Tüskés Tibor: "Pécsett publikáltam a legtöbbet"
dozza ezt a mindennapok-ihlette mese-világot, olyan lírai szándékú nyelv, amely a népi képzelet eleven erejével, fordulataival természetesen él” - dicséri Lengyel Balázs Mészöly Miklós „szép meséskönyvét”. * Az 1956-os forradalmat követően a Magvető Könyvkiadó az ott rövid ideig felelős szerkesztőként működő Nemeskürty István, valamint a költő Csanádi Imre jóvoltából néhány, korábban az irodalmi életből kizárt, polgárinak bélyegzett szerző munkáját jelentette meg. 1957-ben látott napvilágot például Mándy Iván Idegen szobák című kötete, valamint Mészöly Miklós Sötét jelek című novellagyűjteménye. Olvasóként valójában ebben a kötetben találkoztam töményen Mészöly Miklós írásaival. Továbbá előfizetőként kezembe vettem a Vigilia 1959. évi februári számát, és ott rábukkantam Mészöly Miklós Jelentés öt egérről című elbeszélésére.24 Belém vágott a felismerés: Mészöly Miklós ismét jelen van a irodalomban, újból közlik a folyóiratok. AJelenkor című pécsi irodalmi és művészeti folyóirat első száma 1958. októberében látott napvilágot. 1959-től részt vettem a szerkesztőség munkáját segítő lektorátus vezetésében, majd 1960-ban megbízást kaptam a folyóirat szerkesztésére. Fontos célomnak tartottam, hogy Mészöly Miklóst megnyerjem a folyóirat munkatársának. A Budapesten élő költőt, Fodor András barátomat kértem meg, hogy közvetítsen közöttünk; üzentem Mészölynek, írást kértem tőle a Jelenkor számára. Mészöly Miklós hozzám írt első, Szekszárdon, 1960. augusztus 26-án kelt levelében kérésemre válaszol: „Kedves Barátom, megkaptam Fodor Bandin keresztül kedves üzenetedet. Szívesen küldök írást, ha Nektek is jó lesz, amit küldök... - Első írásom is épp nálatok - a régi Sorsunkban - jelent meg.” Mészöly Miklós első írása, ami a Jelenkorban megjelent, Az atléta halála című regényének részlete.2S Ezt 1964 augusztusáig, amíg a Jelenkort szerkesztettem, további kilenc Mészöly-publikáció követte a lapban.26 Nem ok nélkül jegyezte meg Mészöly a Jelenkor szerkesztőségének körkérdésére adott válaszában 1964-ben27: „még ma is Pécsett publikálok a legtöbbet.” Mészöly Miklósnak a Jelenkorban megjelent tíz publikációja közül a legtöbb és legélesebb vitát, valamint a közlés tényéből leszűrt oktalan félreértést kiváltó műve Az ablakmosó című, az író által burleszk-tragédiának nevezett ■ munkája volt. Lázár Ervin, aki egy rövid ideig technikai szerkesztőként a Jelenkor szerkesztőbizottságának a tagja volt, egy rólam készített egyórás televíziós dokumentumfilmben így emlékezett vissza28: „nekem is volt szavazati jogom a szerkesztőbizottsági értekezleteken, amikor arról döntöttünk, hogy kinek az írása kerül be a lapba, vagy kié nem kerül be... Ugye akkoriban voltak még úgynevezett »pálya szélén« álló emberek, mint Mándy Iván vagy Mészöly Miklós, akiknek a megjelenését az akkori irodalmi vezetés nem jó szemmel nézte. És a Tüskés, hála Isten, teljes mellszélességgel segítette ezeket a támogatásra érdemes írókat. Csak mi tudtuk azt, hogy amikor Mészöly Miklós Az ablakmosó című darabját kitette az asztalra kéziratban, és azt kér32
