Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 10. szám - Czakó Gábor: Imre király és Csucsundra, Örök intelmek
gázóivá, valamint az egész egyházi méltóság és isteni szentség részeseivé és osztóivá. Mert nélkülük királyok nem is állíttatnak, nem is országoknak. ” A nép, az ország, a kormányzás, a család mind szent dolog. Király, kormányzó, államférfi, csak szent lehet. Irányítani isteni szentség nélkül képtelenség, mert belsó' lelki és erkölcsi rend híján a külső, az erkölcsi, politikai, gazdasági rend is fölbomlik. Nézzünk körül, Gazdaságkor embere a szakadatlan szétszóródásban él. Ki lát manapság a szellemi embert a kormányok környékén? Léteznek egyáltalán? Vagy elrejtőztek, nehogy megöljék őket, miként Hamvas írja A láthatatlan történetben? „Az uralom negyedik dísze a főemberek, ispánok, vitézek hűsége, erőssége, serény- sége, szívessége és bizalma. Mert ők országod védő falai, a pengék oltalmazol, az ellenség pusztítói, a határok gyarapítói. Legyenek ők, fiam, atyáid és testvéreid, közülük bizony senkit se hajts szolgaságba, (...) uralkodj min dannykukon harag, gőg, gyíílölség nélkül, békésen, alázatosan, szelíden; tartsd mindig eszedben, bog' minden ember azonos állapotban születik, és hog semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gnílölség. ” A szellemi vezetők után a védelmezőké a második rend, akár Indiában, ám a király szava teljesen keresztény: minden ember azonos állapotban születik, az alázat emel föl, és a gyűlölség taszít le — mennyire időszerű ez ma a gyűlölet perzselte Magyarországon! Vajon a kortárs ispánok és vitézek védfalai-e az országnak, oltalmazói-e a gyengéknek, betegeknek? „ Valahányszor, kedves fiam, ítéletet érdemlő iig kerül eléd (...) ne ítélkezz te magad, nehog királyi méltóságodban a hitvány ügben fo rgolódva folt essék, hanem az éjfélé üget inkább bírákhoz utasítsd, az ő megbízatásuk, bog törvény szerint döntsenek. ” Ez maga a demokratikus hatalommegosztás? Nem, mert mélyebb: Krisztus még önvédelemből sem használta isteni erejét: a hatalmat így kell gyakorolni - visszavonva. Máskülönben az önérdek első villanására tömegpusztító fegyverré válik. A hatodik Intelmet idézik a leggyakrabban: „különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az eg> nyelvű és eg szokáséi ország genge és esendő. ” Ez bizony vérbeli keleti hagyomány, noha a király római példára hivatkozik. Bizonyára tudta, hogy a „szkíta birodalmak” mind magukba vonták a különböző népeket. Attila birodalmát tucatnyi nép alkotta - a hun királyt az Árpádok, így István is ősének tekintette. Nincs adat arra, hogy a honfoglalók irtották volna a Kárpát-medencében lakókat, arra viszont bőséggel akad, hogy befogadták a kabarokat, izmaelitákat, besenyőket. • A hetedik intelemben szerényen írja az abszolút uralkodó: „A tanács állít királyokat, dönt el királyi sorsokat, védelmezi a hazát, csendesíti a csatát, gőzelmeket őarat, kerget támadó hadat, behívja a barátokat, városokat őrakat, és őront le ellenséges várakat. (...) ostoba, pöffeszkedő és középszerű emberekből összeállítani, én ág vélem, mit sem ér; hanem a tekintélyesebbek és a jobbak, a bölcsebbek és a legmegbecsültebb vének ajkán formálódjék és csiszolódjék. (...) Ha uganis a bölcsekkel jársz, 58
