Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 10. szám - Pálfi Ágnes: "Az életünkkel itt nincs mit kezdeni?"
Jegyzetek 1 Idézet Szép volt, fiúk! című poémám 68. verséből: „Csak a vtíí számít. Nem az, aki írta. - / Ez volt a kánon, s el is hittük már-már: / az életünkkel itt nincs mit kezdeni. (...)” : Vő. Kantor, Tadeusz: Haliílszínház (Vál.: Király Nina. Szerk.: Beke László és Király Nina). Budapest- Szeged, 1994. 163. 4 Vö. id. mű, 191. 4 Vö. id. mű, 164. ’ Vö. id. mű, 191. '■ Lásd ehhez: Pilinszky János: Szöges olaj. Vigilia, Bp. 1982. 107, 177, 208. 7 „Referencia <lat. refero Visszavisz, viszonyít >: a (hang)alak és a jelentés együtteseként fölfogott jelnek és a nyelven kívüli, valódi vág)' elképzelt világ valamely darabjának viszonya.” Vö. Világirodalmi Lexikon (szerk. Szerdahelyi István). Akadémiai, Bp. 1989. 496. “ Lásd: Kovács Gábor: Versnyeh és dialógus. In: Vers - Ritmus - Szubjektum. Miiértelmezések a XX. századi magyar líra köréből. Kijárat, 2006. p. 253. ’ „A tulajdonképpeni írás nem kifelé, más világok referencia-pontjaira, hanem befelé, önmagára mutat, saját időtlenségébe vezet be.” Vö: Szilágyi Ákos: Halálbarokk. A semmi polgárosítása. Palatínus, 2007. 140. Vö: A fekete macska. In: Ad)1 Endre Publicisztikai írásai. Szépirodalmi, Bp. 1977. II. 105. " Lásd ehhez Paul Ricoeur „kettéhasadt referencia”, illetve „szimbolikus referencia” fogalmát. O azonban mint bibliai henneneuta nem a valóság érzékelésmódjának újdonságáról, hanem a világ elbeszélésének új képességéről, illetve arról az új valóságdimenzióról beszél, amely a metaforaképzés során jön létre. Ricoeur, Paul: Bibliai hermeneutika (ford. Mártonffy Marcell). Bp. 1995. A ricoeur-i „kettéhasadt referencia” fogalmának értelmezését lásd: Kovács Árpád: Költészetbölcselet és metafora. (Az esztétikai tudat meghaladása József Attika, Mihail Bahtyin és Paul Ricoeur szemléletében). In: Vers- Ritmus - Szubjektum. Miiértehnezések a XX. századi magyar líra köréből. Kijárat, 2006. 107-150. I; Vö. Kosztolányi Dezső Összegyűjtött munkái. Révai Kiadás, 1936. I. 31. Vö. Szilágyi Ákos: id. mű, 137. 14 Vö. Kantor, Tadeusz id. mű, 193. 15 Vö. Magány című versét. In: József Attila minden verse és versfordítása. Szépirodalmi, Bp. 1980. 418. Lásd Arisztotelész: Poétika és más költészettani írások (ford. Ritoók Zsigmond; szerk. és jegyzeteket összeáll. Bolonyai Gábor). Matúra Bölcselet, Pannonklett, 1997. 23-24. 17 Vö. Hoppál-Jankovics-Nagy-Szemadám: Jelképtár. Helikon, 2000. 213-214. '“Vö. id. mű, 202-203. 19 Vö. Frejdenberg, Olga: Metafora (Ford.: Horváth Mária). In: Kultúra, szöveg, narráció. Orosz elméletírók tanulmányai - In Honorem Jtirij Lorvtan (szerk. Kovács Árpád, V. Gilbert Edit) Pécs, 1994. 219. w Vö. id. mű, 233-234., valamint az orosz eredetit: (D|x:ft.Kii6epr, O. M.: Menwtjiopa. In: lloimyicu (cocr. .1. Kupáit - A. Koua'i). Tankönyvkiadó, Bp. 1982. 70. :l Vö. Kantor, Tadeusz: id. mű, 191. :: Vö. Kantor, Tadeusz: id. mű, 135. :J Vö. Polisz, 2003. június-július, 78. Lásd ehhez: Pálfi Ágnes: „Az Én - mindig egy másik.” In: Polisz, 2003. június-július, 69-70. 74 Vö. id. mű, 122. Vö. Polisz, 2003. június—július, 72. Vö. k.kabai lóránt: hiba nincs, szoba kiadó bt. Miskolc, 2006. 28. 77 Vö. Hegyi beszéd. In: Nagy László: Versek és műfordítások. Magvető, Bp. 1975. I. 472. Vö. Bodor Béla: Alakok. Hanga Kiadó, Budapest, 2006. 308. Vö. Kemény Katalin: Az ember, aki ismerte a saját neveit (Széljegyzetek Hamvas Béla Karneváljához). Akadémiai, Bp. 1990. 4L w Vö. Hamvas Béla: Arlequin. In: Uő: Silentium. Titkos jegyzőkönyv. Unicornis. Vigilia, Bp. 1987. 134. " Vö. László Noémi: Százegy. Erdélyi Híradó, Fiatal írók Szövetsége, Kolozsvár-Budapest, 2004. 19. Lásd ehhez: Pálfi Ágnes: „Mintha út nyílna ott, ahova lépek”. In: Polisz, 2004. augusztus-szeptember, 92-93. 41
