Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 1. szám - Sirató Ildikó: Határmezsgyén térben és időben
TÓTH FERENC Mikes a »hidember« ADALÉKOK A TÖRÖKORSZÁGI LEVELEK TÖRTÉNETÉHEZ ÉS FORRÁSAIHOZ Mikes Kelemen klasszikus műve Kultsár István szombathelyi tanár kiadásában jelent meg Szombathelyen 1794-ben.1 A munka megjelenése óriási esemény volt: nyugodtan elfogadhatjuk azt a nézetet, amely szerint e viszonylag kései kiadás visszamenőleg átírta a XVIII. század magyar irodalmának történetét.' A munka irodalomtörténeti visszhangja is oly széles körben ismert, hogy annak ismertetésétől eltekintek és a mű kéziratának történetére és lehetséges forrásaira vonatkozó elképzeléseimet szeretném e tanulmányban bemutatni. A kézirat rejtélyes úton került Magyarországra és a mai napig nem sikerült minden kételyt eloszlató módon lezárni azt az irodalomtörténeti vitát, amely a kézirat története körül kialakult. Ha röviden szeretnénk összefoglalni az említett vitát, két tézis alakult ki. Az egyiket Toldy Ferenc fogalmazta meg az 1861. évi Mikes-kiadásának előszavában. Kultsár István a szombathelyi kiadás előszavában hivatkozott az 1733-ban az akkori Vasvármegyéhez tartozó Tárcsán (ma Bad Tatzmannsdorf) elhunyt magyar származású francia emigráns generális, Francois de Tóth (magyarul gyakran Tóth Ferenc) szóbeli állítására, amely Mikes halála utáni rodostói magyar kolóniára vonatkozik: „A Fö Urakon kivid sok Házi Tisztek, es Tselédek is költöztek ki. Mikes Kelemen is, aki Erdélyt, 's hazáját Zágonyt többszöt emlegeti, Rákótzi Fe- rentznek Udvari Tisztje, Kamarássá, vala. (Memoires du Prince Francois Rákóczi) Rákótzi József, Csáki, és Zay halála után a Magyarok Elöljárójává lett. De kevés ideig viselhette Tisztségét; mert Tót Ferentz Generális bizonyítása szerént már 1762dikben az ö halála után az egész bujdosó társaság eloszlott. Ez a bizonyítás annál hitelesebb, mivel az enrlétett Generális Ur, Tót Andrásnak Bertsényi Tisztjének fia, akkor már, mint Frantzia Pattantyús Hadnagy, Konstantinápolyban volt, most pedig a királyhoz való hivségétöl viseltettvén Frantziából kijött, és tavai Sz. Mihály havának 22dik napján Tartsán N. Vas Vármegyében 62 esztendős korában meghalt.“4 Toldy Ferenc a számára legkézenfekvőbb megoldást választotta, amikor Francois de Tott közvetítésével magyarázta a kézirat Rodostóból Szombathelyre való kerülését. Tóth András fia valóban Konstantinápolyban tartózkodott ebben az időben (pontosan 1755 és 1763 között), és mint emigráns éppen 1792-ben került a vasi Tárcsára. Tott nagysikerű, több európai nyelvre is lefordított emlékirataiban megemlékezik a rodostói magyar emigránsokról édesapja kapcsán, aki ott hunyt el 1755-ben. A gyanús egybeesések alapján Toldy számára nem jelenthetett nehézséget összekötni a látszólag összetartozó szálakat. A Toldy Ferenc által megfogalmazott elméletet a Rákóczi-kor merész képzeletű kutatója, Thaly Kálmán vonta kétségbe. A Hadi és Más Nevezetes 81
