Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 9. szám - Szolnoki Szabolcs: A jelenkor zamata

és a számomra leszűrhető tanulságait belevinni egy modern, mai festészetbe. Egy olyan festészetbe, ami nem létezhetett volna száz, de még ötven évvel ezelőtt sem, ennek igenis most van itt az ideje, most születik meg. Sosem törekedtem arra, hogy ezeknek az ún. „trendi”, pillanatnyi kortárs irányzatoknak megfeleljek, vagy ezekbe illeszkedjek. Azonban arra igen, hogy ezek a képek hordozzák magukban a jelenkor zamatát, ízét. Nem tudom, hogy ebből mennyi valósult meg, de én modern akarnék lenni valamilyen módon. Ez talán furcsán tűnik mindezek után, amik itt elhangzottak, de azt gondolom, hogy van egy olyan fajta modernség, ami mindig megvolt, tehát ami mindig a pillanatban jelent meg, abban a bizonyos kortárs és korszerű pillanatban, amikor a művek megszülettek, melyben maga az élet zajlik, amiben az ember él.

— Köszönöm a beszélgetést.

Árkádiái jelen

104