Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 8. szám - Horvát költők (Csuka Zoltán fordításai)
belélegzett, kilehelt... egy kissé bősz, egy kissé féktelen tengeri szél, egy kissé jó, egy kissé rossz tengeri szél, ó, és ragadozó- tengeri szél, ó, és adakozó- tengeri szél, üstökével tengertől hegyekig lobogó szél és hegyektől tengerig lobogó szél tengeri szél, sose henyél, mindig beszél- tengeri szél. VLADO GOTOVAC RINGATÓZIK A FEJÜNK (LJULJAJU SE NASE GLAVE) A végtelen tengeren ringatózik a fejünk. Ismeretlen sziklákról óriás sirályok odaszállnak S lecsapnak ránk. De minél közelebb érnek hozzánk, Fejünk, a zsákmány, egyre kisebbé válik, S a sirályok némán visszatérnek Vagy barátilag hallal etetnek minket.- Mi nem vagyunk hajótöröttek, hanem a tenger csodája. Minden felhő mögül a mi fejünk látszik Halk rendetlenségben. Alámerülnek, eltűnnek. Minden felhő mögött valaki tétovázik, yégtelen tenger ringat minket Es ismeretlen sziklákról sirályok szállnak. ZLATKO TOMICIC A TENGER HATALMA (MOC MÓRA) Szikrázik a holdfényben a sós szikla. A hallás megváltozik az éjszakában. Egyik világból a másikba rejtélyes utat tesz meg a fej 42
