Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 8. szám - Horvát költők (Csuka Zoltán fordításai)

I Horvát költők “ (Csuka Zoltán fordításai)

VESNA PARUN

A TENGER, AKÁR A HALÁL ELŐTT, NINCSEN TITKOM (PRED MORÉM, KAO PRED SMRCU, NÉMÁM TA|NE)

Ha a telkembe keresel utat, vezess el engem a viharos tengerhez.

Akkor majd látni fogod feltárult életemet, mint összedőlt templomot: ifjúságomat, a fügefákkal kerített fennsíkot.

Csípeimet: az ősrégi siratóéneket, melyekért pogány istenek térdre omolnak,

A tenger, akár a halál előtt, nincsen titkom. A föld és a hold testemmé válik. Gondolataimat a szerelem átültetni az örökkévalóság kertjébe.

VLATKO PAVLETIC

TENGERI SZÉL (V|ETAR S MÓRA)

O, só és víz, só és víz,

köd és holdfény

friss és felborzolt keverője,

völgyek katlanában, hegyek víznyelőin.

Vak magvető, süket üvöltő,

tenger és fák kegyetlen bakója;

súlytalan táncos,

kígyónyomú:

tekervényekkel

a sárga homok hátán,

fehér föveny hátán,

ezer paripa szájáról lecsorgó habon.

Sose látott...

szimatolt,

lélegzett

lihegő:

41