Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 6-7. szám - Oláh András: Az utolsó játszma
SZÉCHENYI: Hát ezt mondom én is... TISZA: Csakhogy én az oktatás, a tulajdon, a vállalkozás-alapítás szabadságáról beszélek. Nekünk az a dolgunk, azt kell elérnünk, hogy kiművelt emberfők sokasága alkossa a társadalmat, hogy származásától függetlenül mindenki egyenlő eséllyel tanulhasson, és a tehetséges gyermekeket támogassuk, hogy majdan országunk hasznára lehessenek. Arra kell esélyt teremtenünk, hogy bárki tulajdonhoz juthasson, azzal szabadon sáfárkodhasson. Saját felelősségére és saját kockázatára. Az így felemelkedőket kell bevonni a politikai döntésekbe. Mert akik nem képesek fölemelkedni, akik saját sorsukat nem képesek irányítani, azoktól hogyan is várható el, hogy mások sorsáról felelősséggel döntsenek. SZÉCHENYI: Mások sorsáról? A saját sorsukról döntenek... TISZA: Úgy látom, hajlamos vagy elfelejteni, hogy a politikai demokrácia, hogy ezt az elavult ó-görög fogalmat használjam, sohasem csak arról szól, hogy egyes emberek a saját sorsuk irányítását a kezükbe veszik. Hanem arról, hogy döntésükkel évekre meghatározzák a mások sorsát is! Egy nemzet sorsát akár! SZÉCHENYI: Ha a nép most nem kapja meg, amire vár, végképp elvesztjük a bizalmát, és ellenünk fordul. Van helyzet, amelyből nem hátrálhatunk. TISZA: A Jóisten őrizze meg attól az országot, hogy egy politikailag tájékozatlan, felhergelt sokaság döntsön kormányok sorsáról. Egy olyan tömeg, amely nincstelensége révén mindenféle hamis ígéretekkel könnyen megszédíthető és befolyásolható... Egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben a kormány nem képes irányítani az országot. SZÉCHENYI: Akkor mondd meg, mi az, amit a Nemzeti Tanács programjából vállalhatónak tartasz. TISZA: A képviselőház feloszlatását és a választójog kiterjesztését semmiképp. Sietni kell. Nincs idő választásokra. Az új kormány amúgy is létrejött - hála a főherceg kapkodásának. Pedig korántsem mindegy, hogy milyen lesz a kormány összetétele. SZÉCHENYI: Károlyi ebben jottányit sem enged... TISZA: Mert akik maguk előtt tolják, és hatalomra juttatták, most nyújtják be neki a számlát. Hacsak nem tudjátok a sarokba szorítani... SZÉCHENYI: Most, amikor végre hatalmat érez a kezében? Lehetetlen. TISZA: Akkor viszont nincs miről tovább beszélni... Egyébként nem is értem, hogy tudtátok ezt a pojácát vezérré emelni... Lehet, hogy kissé nyers vagyok, 169
