Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 6-7. szám - Weiner Sennyey Tibor: B. F. (részletek egy monográfiából)
enyészetén / A riadt képzelet melyet mutat nekem: // Halld, halld a harcot fenn, pusztító nagy sikert, / (Menny - ágyú: egyaránt istenharag dörög) / Ha megjövök, talán szétszórva már a kert, / S hány emlék fáj talán, talán ha megjövök.” Duczynska Ilona: Korán reggel. Új írás 1973/3. 26 u.o. :: u.o. :s iMózes I. 28, 12. »Máté 17, 7 "‘Jacob’s Ladder. I.n.: RAINE, i.m. 128. o. 51 SIPOS i. in. v.ö.: ,,Bezerédj Emma a (remélt) babitsi változtatásban vállalt feladatot. Az olvasók tájékoztatását- tájékozódását bővítendő a társszerkesztő a volt főispán-feleséget bevonta a folyóirat munkájába. Cikkeket kért tőle fia valamikori barátairól: Virginia IVoolfról, Keynes-ről, az angol nyelvterület irodalmáról, T. S. Eliotról, Pristley-ről. a legújabb áramlatokról. Az élénk szellemét, a nagyvilágban biztosan tájékozódó, nagy kultúrájú asszony így végleg abba a körbe került, amelyikben a vagyon és évszázados családi tradíciók nélküli Babits élt.” - SIPOS i. m. " Gál István: „Rosti Magdolna”, a Nrmgat rejtélyes angol szakértője. IT. 1976. VIII/4. 950. o. 44 Majthényi Károly: A zsennvei kastély története. Kéziratban. ,s HAMVAS i. m. ’ Békássy Ferenc: Gondolatok naplója I. Közreadva: Életünk. 2006/6. 8-18. o. ' Petőfi Sándor: A XIX. század költői. Pest, 1847. január. Petőfiről ezt írja egyébként levéltöredékében Békássy: „Most, 1914-ben a forradalom eseményeinek árnyéka már messze van tőlünk. Petőfi versei most is értékesek, de csak a visszaemlékezés, a következmények miatt érdekel minket, hogy forradalomra lelkesítők is voltak.” ’* Békássy Ferenc: A XX. század költői. Cambridge, 1912. június 14-én. Orbán Ottó: A XX. század költői. I.n.: u.ö.: A kozmikus gavallér. Bp. Orpheusz, 1990. 84. o * Ady Endre: Szent Liber atyám. Nyugat. 1917/24. 41 v.ö. Tverdota György: Kicsoda az Ős-Kaján? ITK 1999/34. J: Békássy Ferenc: Gondolatok naplója II. 41 Külön vizsgálatra lenne érdemes Dienes Valéria filozófiai munkássága, s hatása Békássy Ferenc és kora elképzeléseire, v.ö.: „Dienes Valéria: Egy cikk a programzene psychologiai hatásáról. Nagyon okos asszony lehet aki írta.” - I.n.: Békássv Ferenc: Gondolatok naplója II. 41 BÉKÁSSY u.o. 4> Edmond Demolins: A Quoi Tient La supériorité Des Anglo-Saxons. Paris, 1898. 4,1 Görgey Józsefné visszaemlékezését közli GÁL. i.m. 944. o. 4" Babits Mihály: B. F. huszárönkéntes: elesett az északi harctéren, 1915. június. Nyugat 1915./II. 824. o. 44 Békássy Ferenc: Hegedős. Sennye, 1911. szeptember. 4” Gömöri György: Wittgenstein és Békássy. In. Életünk 2001/3. 234. o. - 237. o. 4 GÖMÖRI u.o." ' v.ö.: „The next mariiig Strachey gave Békássy breakfast in Shove’s rooms. Békássy was waiting fór him at 9:30, and Strachey shuddered as helped Békássy to the eggs á l’auréol. Strachey began: Er... I’ve got some rather important news to break to yon... er... Idon’t know if you’re ever heard of a society called the Apostles'” - I.n.: William C. Lubenow: The Cambridge Apostles. 1820-1914. Cambridge. 1998. 44. o. 5; v.ö.: „He [Békássy] was wildly excited and remarkably intelligent...” - LUBENOW u.o. >! Gál István: Békássy Ferenc a magyar és az angol irodalomban. Életünk. 1976/3. 245. o. ’4 v.ö.: „Kermes had started working seriously on the book after his return from his visit to the Bekassy family seat in Hungary in October 1912.” - I.n.: D. E. Moggridge: Marmard Kermes: An Economist Biography. Routledge. 1995. 223. o. ” Gál István: Békássy Ferenc a magyar és az angol irodalomban. Életünk. 1976/3. 245. o. Sfi B. F.: Találkozások. i: u.o. s” u.o. ” Békássy Ferenc: Adriatica and Other Poems. Szerkesztette: Virgina és Leonard Woolf. Flogarth Press. London. 1925. “ Kéziratban. Gömöri Györgytől. 47
