Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 6-7. szám - Sajó László: 1234

ez a sok kacat kidobni mind a meghitt tévézések este miért ideges a bácsi az apám most én vagyok hát persze hogy szeretlek szeretkezések megcsalatások ágy bútor padló fürdőkád ragad a történések bújnak előlünk szekrény kályha függöny mögé ne is lássanak sarokban az el­használt szavak hova tetted szia megőrülök igyekezz szeretlek csukd már be nyisd már ki oltsd le gyújtsd föl tedd be vedd ki aludj odaégett üres házban összesöpörve a történések gyufaszál hajgumi dobókocka körömolló forint hol nem vagyok a halálban hol itt szemétben sírban szedd össze magad a ház a történésektől ragad nincs házi feladat ház sincs ne félj te sem vagy csak a záró ünnepély 4 y zsugorodnak az emberek mint az élet egy perc a nap de nincs idő a nők hároméves korban szülnek és ötévesen elvirágzanak félni nem kell mert nincs mitől kitől semmi senki sincs örök sötétben itt mindenki egyedül nincs csak meg­halnak nem is élnek élősdiek a köldök születéskor feketül meg és az utolsó kilégzésnél itt távozik a lélek a gyomron át vastagbélbe töltik a májat vékonybélbe a vért az istenek kik előjöttek rejtekhelyükről és szabadon garázdálkodhatnak tetemek nyavalyás emberek közt összevesznek nőkön temetőkön a végén már csak holtak maradnak de nincsen vége mert kezdete sincs a napnak soha nem kél föl a nap a földön csak egy tízéves öreg ember marad az északi sarkon beszélni enni lenni nem tud a hóba hugyozza az utolsó szót s felragyog arca és az ARANYKOR életemben nem éltem és ha már mellém fektetett le a rút halál vagy talán én vagyok rút te vagy rút te édes hús te test ki ne hagyjuk egymást romlott vagyok és érzéki ha akarod férfi nő és férfi várj nyelvem a csók számon nem fér ki nem tudom mi van velem az előbb még olyan merev voltam ne légy már olyan hideg talán nem éri meg egy kis flört ha már annyi időt tölt az ember a föld alatt pillanat csak kiveszem gyomromból a kezem beléd teszem elélvezek gyerek­koromra emlékezem még nem basz régen basz egy pina és egy fasz mi történt veled tán a halálban is hűséges vagy nézz szét pina pinán faszon fasz a hullaházban semmi részvét te is a tüdőmbe omlasz végy részt részedet te is vedd el ne nézz így hulla vagyok nem ember mi az más vagyok mint a többi fasz nekem nem a tested a szived kell így most nagyon jó finom vagy most jobb szádban szivem siess jön a boncnok zr a hó az égen földön átütött beáznak élők holtak még élő halottak földön innen és földön túl a tájra fekete hó szitál hamvasztás után üszők marad az éjszaka mint szíven a dobbanás daganat üt át a testen szörnyű 14

Next

/
Thumbnails
Contents