Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 5. szám - Mile Zsigmond: Panel (2., befejező rész)
béla bá vett egy tévéfocit, szerencsére a zsinórját a Videotonba is be lehetett dugni, ment a labda ide-oda a képernyőn, ha visszaütöttem, olyan hangot adott, mint a teniszütő húrja, a tévéfoci számolta a pontokat, több gyorsaságfokozata volt, mi a kettest használtuk, esetleg a hármast, fejleszti a reflexeket, mondta béla bá egy este, miután győzött, s az új szerzeményt a gyári dobozába precízen visszacsomagolta. ez nem igaz! kiáltotta zombori bácsi, önjelölt edzőnk, mikor a tizenegyest, akár a zoff, kiszedtem, megölelt, megcsókolt, dagadt a mellem, beleköptem apu autóskesztyűjébe, közben a támadó kisst a tátrai leszerelte, a labdát nekem hazagurította, én azt kiejtettem, és kikaptunk... fürdés után, fiaim, igyatok eg)' pohár hideg tejet! mondta zombori bácsi lámpagyulladáskor, a kapufát, vagyis a mackófölsőt, vádunkra vetettük, tátrai hóna alá kapta a bogyót, mindenki mindenkinek kezet adott, aztán sántikálva, füves térddel, ki egyedül, ki társaságban, ahogy az útvonal engedte, hazaballagtunk. * 4 megnyertük a kerületi labdarúgó bajnokságot, nyakunkba aranyérmet akasztottak (csokipénzre hasonlított), megérdemeltük, tényleg nagyon jók voltunk: jani, duda, tátrai, fecó... egyetlen gólt se kaptam, mint a zoff, a grosics vagy a lev jasin, kivédtem a szemüket is! a csömöri úti úttörőpályát tök másmilyennek láttam aznap, mint máskor, honvédelmi napokon... 20
