Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 4. szám - Bakó Béla: Kulturális antiszemitizmus az első világháború előtt Szombathelyen
Kis' József azonban, félve a kóser tömjéntől, kidobta a lelkes if akut. De az ifak nem halták magukat. Lapjukban, a cionista „Zsidó Szemlében ” eldicsekedtek vele, bog)1 Kis József milyen szépen fogadta őket, mily gyönyörű vallomást tett a hitéről, mennyire dobog a szíve a zsidóságért stb. Erre már Kis József komolyan megharagudott. Lapjában, a „Hét”-ben, a „heti posta” rovatban a következő kedves sorokat adresszálta a lelkes ifjaknak. „Makabeus. A Zsidó Szemle cionista lapocska többet mond a valóságnál. Kis József nem számolt be vallásos érzelmeiről, de röviden kijelentette, hogy nem kér az ünneplésből. Ez a szíves fogadtatás úgy lehíítötte az ifjakat, hogy elinaltak. ” Ug)1 látszik erre a kis üzenetre azért volt szükség, bog' Kis József továbbra is megmaradjon a profán publikum szemében a magyarság nagy költőjének, hazánk nagy fiának. A Makabeusok ünneplése ennek a renoménak árthatott volna. Am az ifjúság sem hagyta magát. Most már őis dühbe gurult és a „Zsidó Szemlében” a következőképpen szerküzent a koszorús fél fiúnak: „Kis Józsefet a „Hét” című zsidó felekezeti újságban (kíváncsiak volnánk, hány keresztény család olvassa ezt a lapot csak Szombathelyen mint „magyar szépirodalmat”?) jónak látta rúgni eget a zsidóságon Igazán méltóbban nem fejezhette volna be a 19 éves jubileumi ünnepséget, mint ezzel a zsidóellens kirohanással... Kis Józsefet a magyar zsidóság áldozatkészsége tartotta felszínen. ... Igazán jól meg tudta válogatni az alkuimat, mikor lehetett a jó zsidó voltából tőkét kovácsolni... Most fitogtathatja, bog nem érzi magát zsidó költőnek, de az Izraelita közalap 2000 koronás ajándékát nem vetette meg. Nem váltak, bog Kis József egszerre antiszemita legen. ” Eddig az eset... ”H Ha megfigyeljük az újság nem foglal konkrét álláspontot, ahogy a cikk elején megfogalmazza: „Keresztény olvasóink okulására közöljük az alábbi két kis esetet”. Ennek ellenére nyilvánvaló a szándék: a magyar irodalom maradjon meg magyarnak - akkor is, ha a képviselője zsidó -, hiába is próbálják a zsidó hitfelekezet tagjai magukénak mondani. Itt ugyanolyan jól megfigyelhető a zsidótlanítás a magyar irodalomban, mint akár az előző cikkben. Valószínűsíthető, hogy ez a fajta magatartás a magyar szellemi élet elzsidósodásának vádjától való félelem termékeként jelenik meg, mely jól mutatja az antiszemita retorika sikerességét. Egy apró adalékról kell még itt szót ejtenünk. A kultúra továbbadásának egyik központi szentélye a könyvtár. A magyarországi modernizáció szempontjából tehát elkerülhetetlen volt, hogy különböző kezdeményezések induljanak el az ifjúság nevelése érdekében. Ezek a kezdeményezések pedig a modernizáció úttörőitől, a szabadkőműves-értelmiségiektől származtak, amik azonnali reakciót váltottak ki a konzervatív körökben, ez pedig az antiszemita retorika néhol nagyon is erőteljes hangnemében jelent meg, mint például a Gyermekrontás című cikkben. A cikk leközli Lobi Ödön körlevelét, mely felhívást tartalmaz a szabad- kőműves páholyok számára (a cikk tanúsága szerint eljutott az Ébredésbe is): „A serdülőifúsátg részére 'megindítottam a Nagyapó Könyvtárát azzal a szándékkal, 49
