Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 4. szám - Bálint Zsolt: Három költemény napnyugatnak
Ha van aki vigyázón még kimondja Üres és elhagyott a varjúfészek tv jegenye soron szép orgonák Ot vonal közé komponált jegyek Megfejteni koronás ágbogát A nap aranyos ünnepen Nem több mint ha engem elítélnek Borrév után a szurduk Erre a szó újra átok A megrettent április somba újul Véreim bazaltba formált orgonátok Sípjaiból lett a kolindaének És itt veszek a nevekben Elfekszem a nárciszmezei hóra A valentíni képletekre Túl korán jött sárkányos indulóra Rég elporladt szentgyörgy vitézem A kőközön itt nem marad Ami megmarad az a bánat Kapzsi számítás ciános salak Forrásait vesztett verespatak Kráter és több kilométernyi váj at Eladott remény kijátszott mennyország Anyanyelven se érthető a költemény Az én keresztem lesz a te menórád Adám óta jutunk ennyire te meg én így mind a kettőnk nem élhet hiába Amit teszel megvalósul az éjjel Amit teszek világra jön a nappal Ahogy teszed én fel nem fogom ésszel Ahogy teszem terítve lesz az asztal Fönn az emeleti szobában Holdvilágon szépkenyerűn maradok lám így egyedül 2 Előbb2 a kelyhet és a bort Később a kenyeret Végül a keresztet akarták
