Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 4. szám - Gyilkosság a gesztenyefa alatt (36, A kuvaszlány halála)

A szentlászlai kocsmában még ma se néznek az öreg Sebestyén Fábián szemébe a férfiak, s mikor elmegy, akkor is csak jó sokára szólalnak meg, és hideglelős tekintettel mondják egymásnak, bog)' a kuvaszlány apja, hát bejött a kuvaszlány apja. Ha nagyritkán kiteszi a lábát az udvarából, ha felbukkan a tanyája határán túl, szálfaegyenes alakjával babonás borzongást kelt mindenkiben, az asszonyok még keresztet is vetnek, mert azt mondják, ember nem művelhet ilyet, amit ez az ember tett, az ördög lakik benne, attól lett ilyen szívtelen.

Másnap a két vadász visszament, hűlt helyét találta a kutyának, a gyereknek, és ha nem ketten látják ott az éjjel, talán még el is hiszik, hogy az egészet csak álmodták. De ketten voltak, és az öregebbik idegesen rágcsálta a bajszát, félrecsapta a kalapját, s a véres nyomokkal teli hóból felpillantva tekingetett körbe-körbe, mintha a levegőben keresné, hová tűnhetett a két tetem. Aztán a fiatalabbik észrevette, hogy a tegnapi lábnyomukban van egy harmadik. Akkor tudta, úgyse találják meg, valaki elvitte a két tetemet.

Talán ha eltitkolják, ahogy az idősebbik tanácsolta, és a fiatal társa hallgat rá, s fiatalos buzgalmában nem jelenti a megyén az esetet, akkor Sebestyén Fábián tettére sem derül fény soha. Mert Sebestyén Fábián hazavitte a kuvaszt, a gyereket, és még az éjjel nekiállt koporsót csinálni, aztán hajnalban belefektette a kutyát, mellé egy rongyba csavarva a kicsit, majd két talpra fektetve ugyanúgy kihúzta a koporsót a temetőbe, ahogyan a feleségét. Enyhe idő volt, könnyen ment az ásás. Délre készen is volt. Mire hazaért, ott várta a két vadász három rendőrrel.

Nem sokat kellett letöltenie. Nem is kapott sokat. A bírónő látta, kivel áll szemben. A minősítésnél figyelembe vette Sebestyén Fábián szellemi és lelki állapotát, akinek a kiszabott három év hat hónapból a végén mindössze másfelet kellett leülnie. Mikor letelt a büntetése, hazament a tanyára, kinyitotta az ajtót, szélesre tárt a házban minden ablakot, hogy jól kiszellőzzön a dohos szag. Az ajtó mellett a szegről leakasztotta báránybőr kucsmáját, és a fejébe húzta. Szeptember volt. Kiült a küszöbre, és egész délelőtt ott ült, mozdulatlanul, időnként följebb tolta a kucsmáját, amíg odasütött a nap, aztán mikor kezdett alkonyodni, feltápászkodott, bement a házba, és becsukta az ablakokat. Utána hátrament, a farakás tövében nézett bárom hosszabb, kérgezett akácfa karót, a harmadánál elfűrészelte, megcsapolta, aztán kettesével keresztben összeillesztette őket. Vitt be egy kosár fát, begyújtott a sparheltbe, melegített vizet, megmosdott, tiszta ruhát vett föl, aztán kiballagott a három kereszttel a temetőbe.

39