Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 1. szám - Alexa Károly: Mi az, hogy "pannon"? Mi az, hogy "pannonizmus"? (1. rész)
közöljük személyes tapasztalatainkat, vélekedéseinket, álmainkat. Egy szóval: híreinket. A Dunántúl - pontosabban - Szekszárd, Visegrád és a latin szerzők legnagyobb elkötelezettje - Babits Mihály fogalmazza meg az Isten által a tájba illesztett alanynak a valódi státusát: Mint különös hírmondó... Pannónia tehát, bár határait egész pontosan soha nem lehetett meghatározni, magába foglalta a mai Dunántúlt Burgenlanddal és más keletibb „osztrák” részekkel együtt, fel Bécsig, Észak-Szlovéniát, Észak-Horvátországot, Eszak- Szerbiát és egy jelentékeny sávot a mai Bosznia-Hercegovinából. A határ Északon és Keleten természetesen a Duna. Nos, kelthet-e az a tér olyan benyomást ma az európai integrációnak akár a legelvakultabb hívében, hogy „egységes” volna, vagy hogy egységesülésre vágyna? Két évezred történelmi és nyelvi és fajtabéli változékonysága, a számtalanszor megváltozott staus quok dacára? Persze, persze vannak megpályázható „prodzsektpénzek” egyes határ menti régiócskák számára, a nyitott határ megnövelte a munkavállalás és a birtokszerzés lehetőségeit erre meg arra (de azért a történelmi kényszerekhez illően az előbbit inkább arra, az utóbbit inkább errefelé...), egy szűk réteg számára a kulturális fogyasztás keretei is tágultak stb., stb., ám mindez nem jelenti azt, hogy a Pannónia helynévnek az európai régiók között újra lenne bárminő aktualitása. A terek és az emberi mentalitás oly gazdagon eltérő ebben a kis „régióban”, amit csak egy birodalmi akarat hozhatott valaha „állami” egységbe, anélkül már akkor is, hogv a mindennapi és a spirituális lét mélyebb szerkezetihez merészelt volna nyúlni. S még az is ide tartozik, ha a „reginalizálódás” mai praktikumait mérlegeljük - elég egy-két példa -, hogy mit is kezdhetünk a klasszikus Pannónia „régiómitológiáját” megkérdőjelező olyasféle törekvésekkel, mint amilyen az „Alpok-Adria” „európrodzsekt”, amely már működik, ha - mondhatnánk szelíden élcelődve - inkább csak a politikusok társasági csevejének dimenziói között. Ez a Dunántúl felől nézve a nyugati-délnyugati irány, hát - mondjuk - az északi-északnyugati? Nevezhetjük-e Pannóniának a Bécs-Pozsony ponttól Morvaországig terjedő tájat, Keleten legalább a Vág folvóig? A településföldrajzban, a gazdálkodás némely jellemzőiben (halászat, szőlészet) és a népi építészetben bőséggel vannak olyan elemek, amelyek ezt a régióit legalább olyan határozottsággal utalják a pannon, mint az „északi” géniusz hatókörébe. 1 Iogyan is választhatnánk el egymástól - mondjuk - az olyannyira „dunántú- lias” Csallóközt a Szigetköztől? Hamvas Béla sajátkezű térképrajzolatát nézve Az öt géniusz végén, mintha ő is hajlanék ilyesféle vélekedésre. Nota bene: Hamvas Pozsonyban tanult, és kertje hol is máshol lett volna, mint a Dunakanyar kerítette Pilis egyik kultikus helyén? 3. B. PANNÓNIA - MAGYARORSZÁG Es mit is kezdjünk azzal a réges-régi történelmi közhellyel, amely Pannóniát az egész Magyarországgal azonosította? (Leszámítva persze, de magyar földként soha meg nem tagadva, Erdélyt.) Tárgyszerűen nem sokat kezdhetünk vele. Némi szkepszissel szólva: ami eb15
