Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 2. szám - Alexa Károly: Mi az, hogy "pannon"? Mi az, hogy "pannonizmus"? (2. rész)
Hamvastól és Cs. Szabó Lászlótól. Ok a sugalmazol annak az érzésnek, ami így fogalmazható meg ma és újra: a tudatos tájönérzet egyenlő a hazaszeretettel. Egy kőszegi bejegyzésű irodalmi lap munkatársa csöndes kéjjel olvassa Cs. Szabó László idézett vélekedését, mely szerint Kőszeg az optimális méretű város, mert a vártoronyból egyúttal a városból is kilátni. (Csak ne a lakótelep irányába nézzünk, teszem már én hozzá.) Egyetlen hiányérzetem van Pécsi Györgyi sugárzó szellemiségű írását befejezve, s ez az, hogy nem keresi a pesti és budai hazafiságnak - mert ilyen is van a XX. század eleje óta - forrásait, témáit, irodalmát. A kis lokalitásokra gondoljunk, ahol a nagyvárosi otthonta- lanság embere otthonra talál, ahol beülhetsz Trivulzióval egy ferencvárosi kocsmába, Bródy meghívhat önkezével főzött gulyáslevest enni egy hudai fürdő különszobájába, és bóklázhatsz Krúdyval a nem létező Tabánban vagy az eltüntetett Óbudán tűrhető bort keresve, Máraival Budán és Mándyval a Teleki tér elbontott bódéi helyén... És Pozsony meg Horvátország, mint egyszerre magyar és nem magyar terepek és régiók ugyanebben a Kortárs számban Tőzsér Árpád és Kiss Gy. Csaba emlékezéseiben. A peremvidékek nyelvi izgalmai és történelmi zavarai, megőrzés és felszámolódás különös-szomorú „dialektikája” munkál ezekben az írásokban, annak ellenére hogy írói céljuk nem a Szabó Zoltán-i (Cs. Sza- bó-i, Hamvas Béla-i stb.) szellemiség nosztalgiás megidézése volt. Folytatjuk 96
