Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 2. szám - Csák Gyula: Szöveg

pénzek elsikkasztásáért bíróság elé állították, elítélték, de a börtönből meg­szökött. Állítólag nem először.- A bírósági tárgyalásra férjemet is beidézték néhányszor, de végül senkit se bántottak a dologban érintett urak közül. Az egész ügy szigorúan őrzött irat­tár mélyére került. Nyilván.- Korábban tanácskozások, gyűlések, ünnepségek, és egy majdani koroná­zás titkos előkészületei zajlottak a házunkban. Márta nővér volt az ügy lelke. A közvetlen irányítás biztonsága érdekében áttelepült szállodájából a legszebb emeleti szobánkba. A padlástérben irodát is berendeztek neki, amelyben he­tente háromszor két öreg szerzetes görnyedezett, őt szolgálva.- Mi lesz a vizemmel? Jöhet onnan, a fali csapból is.- Mellesleg szép volt a régi divat, amikor a delnők fekete legyecskét ragasz­tottak fehér orcájukra. Mégse jusson eszébe azt a módit alkalmazni. így is elég vásári jelleggel öltözködik. Néha meg annyira lengén, mintha csupán felhő­foszlányt kanyarított volna magára.- Mégis el akar menni? Vagy csak felrántja a csizmát, hogy a lábán legyen, ha majd valóban indul? Jogos a meleg lábbeli, lehűlt az idő. Mondom, hogy itt az ősz.- Érdekes, hogy a férjem is úgy vette fel, mint maga. Dobbantott, hogy jól bele menjen a lába. Az övé tojás szárú lakkcsizma volt. Most is megvan, de már nem veszi fel. Lovagló nadrágot csináltatott hozzá s most a két ereklye együtt szunnyad a szekrényben.- Formás a lába magának is. Nem szerettem azt a surranó cipőjét, amit le­vetett. Olyan a járása benne, ami azokat jellemzi, akik minden pillanatban készek arra, hogy kereket oldjanak. Ebben a csizmában szép a járása. Akkor is szép, ha direkt nem járkál, na! Bosszantson, ahogy akar, nem jövök ki a bé­ketűrésből !- Gyalázatos ez a csapvíz. Megértem, ha abszinttal keveri. Kérhetnék egy rágót? Az előbb megmozdította felső ajkát és úgy tetszett, mintha szólni akar­na, de csak egy rágógumit dobott a fogai közé. Innen tudom, hogy van rágó- ja. Ellensúlyoznom kell ennek a víznek az ízét. Maga meg arra törekszik, hogy eltüntesse a nikotin illatát, nemde? A férjem régóta nem dohányzik és ingerli a cigarettafüst, ezt maga is bizonyára tudja. Helyes tehát az elővigyázat.- Dehogy fenyegetem! iMég hogy én beárulom?! Megőrült? Próbálja végre felfogni, hogy amióta idejöttem, egyebet sem teszek, mint magát akarom kimenteni a bajból, amibe saját maga miatt került. Figyeljen! Ezt a végére akartam, de nem bírom tovább! Itt van a táskámban! Tessék! Nézze meg!- Pénzt hoztam! Annyit, hogy lakást vehet magának és a gyerekének! Tessék! Ne hunyja be a szemét! Ne menjen el!-Jaj, Istenem! 6.- Elnézést... Már jobb. Pillanat csupán és rendbe jövök.- Azt akartam, hogy előbb meghallgasson, és azután határozzon. Akartam, hogy jó szándékúnak ismerjen meg. De hát, igaznak bizonyult, hogy a jó 39

Next

/
Thumbnails
Contents