Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 2. szám - Bálint Zsolt versei

Elmúlt az ég fölöttem A magyar parlagokban

Kevés voltam szeretni Kevés voltam megélni Ez voltam hát ma ennyi Ameddig tudni vélik

A jövőből kihullva A jövőből kiveszve Neked valaki súgja Ez volt az ő keresztje

Hogy nem lesz folytatása Hogy nem lesz szép virága Nem zöldül ki a fája Nem lesz föltámadása

Ezért a mába lépek Ezért van maradásom Ragyogjatok vidékek Fényeskedj holdvilágom

A darázs férge rágja

Darázs1 férge rágja belülről Az élet ereit is fölzabálja Áldozatként könyörögnéd az üdvöt Áldozata vagy és nem messiása Ezeknek a szörnyű időknek

Megnéznéd hol lehetne sorsod Kis erdő alatt fordítani jobbra Es éjszakánként önmagad lemondod És éjszakánként falhoz kucoroghatsz Tudod nincs pozitív előjel

Az utazgatások errék meg arrák Az egyre nagyobb és szörnyűbb világok A férgek a sebet már belülről fakasztják Ilyen szenvedést bár ki látott