Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 11-12. szám - Szerdahelyi Zoltán: Beszélgetés Hajnóczy Péterről Melis László zeneszerzővel, két ülésben
Szóval rendkívül kevés ember tesz föl igazán éles kérdéseket, holott fel kéne tenni. A mostani magyarországi, vagy világhelyzet (a halálra unt globális fel- melegedéssel, a keresztény és arab kultúrák konfrontációjával és egyebekkel), amelyre nálunk nagyon kevés embernek van válasza, vagy egyáltalán, még a kérdésfeltevésig se jutottak el. — Holott 1968-ban a Római Klub már mindezeket felvetette - akár meg is ünnepelhetnénk idén a negyven esztendős semmittevés évfordulóját...- A Római Klub, bizony ám, pontosan erről van szó. Arról, hogy van egy bolygónk, ami gömb alakú és a semmibe repül, aminek végesek a lehetőségei, és nem lehet végtelenül lepusztítani. Hajnóczy jelentősége ebből a szempontból is megmutatkozik. O ugyanis akkor is föltette ezeket a kérdéseket! Akár a ,Jézus menyasszonya”-t a dumdum golyóival, amit a bérkilövők használnak az utcákon sétálók elejtésére, akár „Parancs” által megidézett pokolban látszólag békésen elmélkedő százados példáját említem - bizony ezek mind-mind próféciák voltak. Vagy öntudatlan, vagy tudatos próféciák, mindegy, Hajnóczy erre már akkor ráérzett, és ma már tapasztalhatjuk, hogy megérett a helyzet, megérett minden szempontból. Mert egy olyan elképesztően ellapátolt feszültség van a társadalomban, amire a ,Jézus menyasszonya” egy hasonlat, ha lehet ilyet mondani, egy nagyon-nagyon elkapott dolog. Egy másik írót mondok. Elég jóban vagyok Bodor Adámmal, őt nagyon tisztelem, mint írót. És őtőle egyszer megkérdezték, hogy a könyvei miért ilyen Kafka-sztoikusak. És akkor azt mondta az Ádám, hogy nem a könyvei, hanem a világ lett Kafka-sztoikus. Tehát most már kafkaibb lett a világ sokkal inkább, mint amikor élt a Kafka. Ha jól emlékszem, Kafka ezeket a paraboláit viccnek szánta annak idején, és mosolyogtak is az Átváltozáson meg a többi fantasztikus túlzásán, most már viszont senki nem vetemedne erre. Mert ma már tudjuk, mert napról napra megéljük, hogy egyáltalán nem vicces, ugyanis bárkivel bármikor megtörténhetnek ezek a lehetetlen dolgok.- Hajnóczy ma is időszerű problénraérzékenysége (hogy divatos kifejezéssel éljek) lenne tehát a magyarázata annak, hogy újra kiadott kötetei röviddel a megjelenés után már nem kaphatók? — Feltétlenül. Mindezt az értéket még felerősíti, hogy nagyon kevés az olyan író, aki nem ilyen puha irodalmat ír ma Magyarországon. Ezekre a nagyon míves írásokra gondolok ... Nehogy szóljon már valamiről, az ég áldja meg! Úgy látszik, ez magyar sajátosság: érdekes fdozófiai dolgok, most akkor a homoszexualitás fontos vagy nem fontos, most akkor mi van a családommal, és így tovább... Hát, ez a fajta irodalom szerintem teljesen érdektelen! Ehelyett Hajnóczy a mai napig egy nagyon karcos író. Sokan erre azt mondták, hogy nem tud írni. Nekem egyik filosz haverom a halálakor azt jósolta, hogy emiatt ki fog hullani a köztudatból Hajnóczy, úgy fog kihullani, mintha nem is lett volna. Neki is az volt a baja vele, hogy nem volt míves. Ellenkezőleg, szerintem nagyon míves volt a maga módján, ha az ő mívessége másféle is, nem a Thomas Mann-i mívesség mércéivel mérhető. Azt se feledjük persze, hogy az írásai iránti érdeklődésnek vélhetőleg oka 43
