Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 6-7. szám - Grüll Tibor: Zsidó történetírás a hellenisztikus korban

’ Collingwood, R. G.: A történelem eszméje. Ford. Orthmayr Imre. Bp.: Gondolat, 1987. 77-78. - Strasburger, H.: Homer und die Geschichtsschreibung, in: Studien zur alten Geschichte. Hildes- heim-New York, 1982. II. 1057-1097; Crane, G.: The Blinded Eye: Thucydides and the Invention of History. Lanham, MD.: Rowman and Littlefield, 1995; Hedrick, C. W.: The Meaning of Material Culture: Herodotus, Thucydides and Their Sources, in: Rosen, R. M. and J. Farrell, J. (eds.): Nomodeiktes: Greek Studies in Honor of Martin Ostoraid. Ann Arbor 1993. 17-38; Hedrick, C. W.: Thucydides and the Beginnings of Archeology, in: Small, D. (ed.): Methods in the Mediterranean: Historical and Archaeological Views on Texts and Archaeology. Leiden: Brill, 1995. 45-88.

Iu Momigliano, A.: The Origins of Universal History, in: On Pagans, Jews, and Christians. Middletown, Conn.: Wesleyan University Press, 1987. 31-57.

" Polübiosz I. 35.9; Tac. Ann. III. 65. - Luce, T. J.: Tacitus on History’s Highest Function: praecipu- uin munus annalium. Aufstieg und Niedergang der römischen Welt II. 33.4. (1991) 2904-2927; Woodman, A. J.: Praecipuum munus annalium: The Construction, Convention and Context of Tacitus, Annals 3.65.1. Museum Helveticum 52 (1995), 111-126.

|; Apión ellen I. 8. [42-45], - J. Assmann erre vonatkozó kritikája nem releváns, i. m. 265-266. (3. jegyzet), mert az athéniak nem valamiféle „szent betűkért”, hanem görögségükért (to hellénikon, erről ld. Hérod. VIII. 144) vállalták a barbár perzsákkal akár az utolsó csepp vérükig tartó küzdelmet.

I! A „pecsétek feltörése” nem egy szubtilis metafora. A szardiszi zsinagóga tórafülkéjén egy 21 x 36,5 x 4 cm-es márványtáblát találtak, amelyen 4 cm magas betűkkel tabula ansata-ba vésett görög szöveg volt olvasható: Heurón, klaszasz, anagnóthi, phiilaxon. („Miután megtaláltad és feltörted, olvasd, és őrizd meg!”) Értelmezéséhez Id. Ameling, W.: Eine liturgische Inschrift aus der Synagogue von Sardes, in: Klassisches Altertum, Spätantike und frühes Christentum: Adolf Lippold zum 65. Geburtstag gewidmet. Würzburg, 1993. 495_508.

14 Nietzsche, F.: A történelem káráról és hasznáról. Ford. Tatár György. Bp.: Akadémiai, 1989. 37-42.

15 Nagy' kérdés, hogy az ószövetségi kánon lezárulása utáni korban működött-e a prófétálás szelleme Izraelben? Josephus mindenesetre igyekszik elhitetni, hogy- igen. A Templom pusztulásának és Vespasianus trónra kerülésének megjövendölésével ő maga is prófétai tettet hajtott végre: Josephus értett az álomfejtéshez, még az Isten kétértelmű kijelentéseit is meg tudta fejteni, mert pap volt és papnak a fia, tehát jól ismerte a szent könyvek jövendöléseit. Éppen ebben az órában megszállta az Isten szelleme...”, Zsidó háború III. 8.4. [352]; vagy: „.. Josephusnak már nem egy' jóslata beteljesedett...”, Zsidó háború III. 8.9. [400], - A papi tisztség és a prófétálás képessége közötti összefüggést az Újszövetség is elfogadja: ld. János kijelentését Kajafásról: „Ezt pedig nem magától mondta, hanem mivel abban az esztendőben főpap volt, jövendőt mondott, hogy'Jézus meg fog halni a népért” (Jn 11:51).

16 Yerushalmi, Y. H.: Záchor. Ford. Tatár Gy'örgyc Bp.: Osiris-OR-ZSE, 2000. 34.

Graetz, H.: Die Chronologie des Demetrios. Monatschrift für Geschichte und Wissenschaft des Judentums 26 (1877), 68-72. - Bickerman, E.: The Jewish Historian Demetrios, in: Christianity, Judaism, and Other Greco-Roman Cults. (Studies in Judaism in Late Antiquity 12.) Leiden: Brill, 1975. vok III. 72-84.

Óriási gondot jelentett ez például Hérodotosz számára, akinek munkájához nagy' szüksége lett volna az egységes kronológiára. Mivel azonban nem látott egységesítő kötelékeket a lüdök, perzsák, egyiptomiak és görögök történelmében, nem adott e népek történetének valódi egységet, egyszerűen csak improvizált. Ld. Breisach, E.: Historiográfia. Ford. Baics Gergely'. Bp.: Osiris, 2004. 20-21.

' Schürer, E.: The History of Jewish People in the Age of Jesus Christ (175 B.C.-A.D. 135), edd. Vermes, G.-Goodman, M.-Millar, F. Edinburgh: T&T Clark, 1986. vol. III. 514. Szerinte a 338 évet kellene százzal csökkenteni, mert kimutatható, hogy’ a zsidó történetírók általában nagyon megnyújtják a babiloni fogság utáni időszakot.

:"Apión ellen I. 23. [218] = Euszeb. Praep. Evang. IX. 42. = Jacoby', FGrH 722 TI = 723 T3. Josephus kritikátlanul átvette Alexander Polihüsztór adatait, ezért is tévedhetett.

;l Wacholder, B. Z.: Eupolemus. A Study of Judaeo-Greek Literature. Cincinnati-New York-Los Angeles-Jerusalem: Hebrew Union College, Jewish Institute of Religion, 1974.

;; Ennek mintája a Bibliában Salamon és Hírám levelezése (2Krón 2:2-15; vö. lKir 5:15-25), Vaphrész fiktív levele ennek analógiájára készült.

' Tcherikover, V.: Jewish Apologetic Literature Reconsidered. Eos 48 (1956), 169-193. kük 187. — Contra: Schürer 1986: III. 518. (19. jegy’zet)

:4 Schürer 1986: III. 521-ben (19. jegyrzet) a szerző(k) „aggádikusnak” nevezi(k) ezt a stílust, bár a

44