Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 9. szám - Szili Szabolcs: Viszlát Júlia

menet egész végig egy név járt a fejében, s bár senki nem viselte ezt a nevet a környezetében, neki mégis ez kavargott a fejében, Júlia.

III.-Jézusom, el fogok késni - gondolta Júlia, és gyors mozdulatokkal lerúgta magáról a takarót, és szempillantás alatt a fürdó'szobában termett. Hanry, a macskája már megszokta a reggeli kapkodást, és ügyet sem vetve Júlia hirtelen mozdulataira, átfordult a másik oldalára. Júlia meglepően gyors a reggeli készülődésben. Pillanatok alatt lerendezte a fogmosással egybekötött zuhanyzást, az öltözködést, megfésülködött, beleugrott kedvenc ruhájába, és ébredés után húsz perccel már a cipőjét vette. Szerencséjére a bolt, ahol dolgozott nem volt túl messze. Menet közben arra a fiúra gondolt, aki szinte minden nap bemegy a boltba. Biztos ma is jön - gondolta. A reggeli időkbe gondolatait szabadon futni hagyta, miközben ő bőszen és rendíthetetlenül közeledett célállomása, a kis sarki bolt felé. Szeretett „mi lenne, ha” játékot játszani szabad perceiben. Es mostanában sok szabad ideje van. Eljátszott a gondolattal, hogy' mi lett volna, ha a gimnázium után főiskolára meg}', például közgazdaságtanra. Biztosító vág}' akár menedzser is lehetett volna belőle. Luxusautókkal járhatna, a legjobb szállodákban alhatna, és azt a ruhát vehetné meg, amelyiket akarja. Persze tudta, hogy ezek az ábrándozások nem vezetnek sehova. Es nem is akart nagy' autót meg drága ruhát. Nyugodt, békés és vidám életet szeretne. De még ezt sem tudja megvalósítani, hát mit akar ő a luxusautók és drága ruhák világától? Ma neki kell nyitnia a boltot. Szépen rendet rakott, letörölte a pultot, feltöltötte a kifogyóban levő készleteket, és készen állt a leggonoszabb, házsártos vevőre is. Már csak a kasszával kellett bíbelődnie, amikor megérkezett az első vevő. Felnézett, és örömmel vette észre, hogy' az a fiú az, aki minden nap „meglátogatja”. Odalépett hozzá, és kedvesen rámosolygott, amit viszonzott.- Jó reggelt, egy' kék Pali Mall-t kérek - mondta lágy hangon, amit Júlia nagyon szeretett. Tetszett neki a fiú. A kicsit borostás arc, ami most meglepetésszerűen frissen borotvált, a kócos haj, ami viszont még mindig kócos és a lágy, nyugtató tekintet.- Még valamit? - kérdezte.

Hirtelen megváltozott valami a fiú tekintetében. Ezt Júlia is észrevette, és kíváncsian várta, mi fog történni. A fiú kicsit zavartnak látszott, de miután felmérte a helyzetet, megszólalt.- Mit csinál ma este? - kérdezte.

Júlia bár sokszor eljátszotta ezt a szituációt, most meglepődve állt, és nem tudta, mit feleljen.- Semmit — mondta nyugodtan, leplezve gondolatait.- Nincs kedve velem tölteni az estét?

Persze hogy' van, de mit mondjak, gondolta teljesen zavartan. Nem gondolta volna, hogy valaha is meghívja, bár reménykedett, és most, hogy eljött a pillanat, nem tudta, mit tegyen. Végül nagy nehezen kinyögte:

74