Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 9. szám - Csorba Csaba: Aki a virágot szereti..., Halászember, Harmadnapon

A VILÁG (ismert világ) (Föld bolygó) (Magyarország) legnagyobb, hitelesített űrtartalmú bográcsa a Lőrinci-Szemeretelepi Polgárőrség tulajdonában van, és bizony mondom néktek, 4251 literes (négyezer-ket- tőszázötvenegy). Amit ezzel mondani akarok—

MERT MEGÖLHETTÉK, mondottam volt néktek.

De Mester, azt hiszem, nem értetted kérdésem, kérlekalássan. Bizony kérdeztem tőled, hogy végeredményben miért ölték meg azt az asszonyt, melyet A4-es lapokon, Times New Roman betűtípussal, tizenkettes betűmérettel, másfeles sorközzel nézve két oldallal ezelőtt megköveztek? De ha a tördelés esetleges fonákságait nézem, akkor is legfeljebb két és fél oldallal ezelőtt szenvedett ki. Mindegy, úgy kezdődik az őt részlegesen érintő rész, hogy „Hamuszín”. Vastagon van szedve. Bizony mondd nékiink, miért ölték meg az asszonyt? Zaftos pletykákra szomjúhozunk.

De hisz (nem-hisz? dehogynem) bizonymondtamnéktek, mert megölhették. Puff neki.

HITVÁNY ZSOLDOSOK részére ugyan, de Benke Laci bácsi a világ legnagyobb bográcsában megfőzte a világ legnagyobb pörköltjét! Pontosan kétezer évvel utánam, szeptember 14-én tette ezt, bizony stb., és ehhez 1019 kg marhahúst használt fel! (meg fogja főzni, fogja tenni ezt, fog felhasználni)

ÉS MEGSZŰNHETETT DOBOGNI SZIVE, mint lehetőség, természetesen ez is felmerült. Élt a lehetőséggel, meg is halt, de mielőtt meghalatott (!) volna, előbb kertbe-elmenetett, elárultatott, eladatott, elítéltetett, megkínoz- tatott, sört-nem-megihatott, erőltetett (!), megfeszíttetett, latrokkal-beszél- gettetett, aztán végeredményben meghalatott. (Nem tudom, hogy kell fekete keretet szerkeszteni!)

HARMADNAPRA romlott csak meg az étel, melyet neki készítettek. Várták haza, de miután az utolsó busz is elment, feladták. Eltévedhetett, gondolták az otthoniak. Kidobták hát a vacsoráját, hogy valami kóbor eb befalhassa. De ő

LEGYŐZTE A HALALT, húsvétra hazament, ekkorra már alaposan megéhezett, no de hát nem volt mit ennie, mint tudjuk, hisz az eb épp akkortájban végzett a lakmározással (bőséges vacsora volt!), és mikoron észlelte (O!), hogy az ő (O!) kajáját eszi, jókorát rúgott az eb farába. Szűkölve rohant el, elrohanva szűkölt. Nyüssz. Főzetett magának egy adag spenótot, az relatíve hamar megvan. A tányér főzelék háromnegyedénél járt, mikoron megállapította, hogy' halála után teljesen másnak találja a spenótot, már nem is szereti egyáltalán. Oda is adta a szűkölve elrohanó, elrohanva szűkölő ebnek, aki boldogan felnyalta. A farba rúgást látszólag kiheverte, de pár nap múlva mégis megdöglött.

ET RESURREXIT TERTIA DIE.

59