Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 6-7. szám - Géczi János: A középkor rózsája: aszketizmus és naturalizmus (részlet)
Végül magasztaljátok Ot, Aki fölemelkedett az égbe az angyali karok file'.’” Bernát nem tagadta a Máriának kijáró tiszteletet, ugyanakkor nem támogatta a lyoni egyházmegye törekvését egy új Mária-ünnep, a szeplőtelen fogantatás ünnepének bevezetésében. Hogy maga miként dicsőítette a szűzanyát, az a Jel 12,1-ből hivatkozott 12 csillagú korona képét fölhasználó Mária Mennybevitelének nyolcadában mondott beszédé bői kitűnt. Ez a homlok valóban méltó arra, hogy csillagok övezzék, mert hiszen Mária ragyogóbb fénnyel tündöklik, mint a csillagok, így ő az ékességük. Mién ne koronáznák csillagok ezt az asszonyt, akinek ruhája a Nap? Hiszen tavaszkor rózsák és a völgy liliomai ékesítették. A Vőlegény balkarja feje alatt.. /' A bernáti értelmezés sajátja, hogy Máriát egyszerre tekinti földi és égi szereplőnek. Földinek, akinek tavaszát virágok tették utalásossá. S éginek: mégpedig a Mennyei hierarchia legfelsőbb fokát képező Krisztus mellett találhatónak, kinek feje alatt a Vőlegény karja nyugszik. Bernát az Énekek Énekéről mondott beszédeiben maga is azonosította a Vőlegényt Krisztussal, jegyesét pedig az egyházi közösségben élőkkel, illetve magával az Egyházzal. A jegyes - a menyasszony - fogalmába maga Mária is beletartozik. A Menyasszony fogalmába tartozók szerepe a Krisztust dicsőítő különböző szolgálatok betöltése. Szűz Mária és az Egyház fogalmának összekapcsolhatósága semmi esetre sem bernáti újítás. HUGO DE SAINT-VICTOiRE A szászországi nemes család fia, Hugo de Saint-Victoire (1096-1141) a Párizs melletti kanonokrendi kolostor jelentős hatású iskolájának vezetője volt, Bernáthoz hasonlóan maga is misztikus. Hugó nagy hatást gyakorolt Bernát Krisztus-imádatára, annak ellenére, hogy az areopagita misztika befolyásos alakítója. Tudományos érdeklődése egyként irányult az emberi és az isteni dolgokra, amelyek vizsgálatát a filozófia segítségével tartotta elképzelhetőnek. Az evilági és a transzcendens összekapcsolását teológiailag indokolta, így eljutott addig, hogy mind a természetben, mind pedig az ember mesterségei által létrehozott alkotásokban fölfedezte a szépséget. A lényekben, dolgokban, jelenségekben - a teremtett világban - megnyilatkozó szépség a Didascalicon/Eniditionis Didascalicae VII. (Az iskolai műveltség 7 könyve) szerint négy különféle módon nyilvánul meg: a felépítésben (situs), a mozgásban (motus), a küllemben (species) és a tulajdonságban (quali- tas). Bármelyik külön-külön való megismerése vagy együttesük fölfedezése Isten bölcsességének csodálatát kelti a megismerőben. A természetet isteni alkotásnak tekintő szemlélet számára a dolgok bármilyen módú megtapasztalása elvezethet Isten munkájához, illetve egyenesen Őhozzá. Hugo ennek értelmében értekezett a dolgok színéről, aminek meglátása igazolta a természet szellemtől eredő ékességét. Az, hogy számára a világ és a benne felkínálkozó szépség megnyilatkozhat fizikai módon, 54
