Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 4. szám - Nádasdy Lajos: A háromnevű ember

Rajnisig 1651-1781. - A 4d Rajnisstől Himfyig 1781-1801.-Az 5d Himfytől a jelenkorig. Itt azonban különösen a 3d Periodusz eránt magamnak is kétségeim vágynak, ha vájjon ezt nem Rádaynál kellene-e, méltányabban megállapítani, ki nemcsak előbb dolgozott Sylvester nemű verseket is, mint akár Baróti Szabó akár Rajnis; hanem ama bájos iskolának is alkotója lön, mellynek remekjei teszik mind e mai korig Poesiszünk koronáját. Csakhogy fájdalom én Rádayt nagyon kevéssé ismerem...”

Kazinczy buzdítja a munkára, de figyelmezteti a nehézségekre is. Ideje már, hogy legyen valaki, aki olyan művet alkosson, mint amire Zádor készül. - „Édes Barátom! Pápay és gróf TelekyJózsef elkésziték utadat. Kövesd őket, de szabadon és légy azon, hogy literaturánk barátai a nem hosszú régiségeket (Latiatuc feleym... stb.) együtt találják munkádban. ... Azt tanácslom, hogy írj teljes szabadsággal: s ha majd munkád készen lesz olvastasd meg Szemerével és Kölcseyvel. [...] S isteneid őrizzenek meg azoknak fullánkjaiktól, nyilaiktól, villájiktól és dorongjaiktól, kik felől másképpen találsz szóllani mint ők akarnák. Elég meződ nyílik hősnek mutatni magadat s a közhaszonért keresztre feszittetned. Várd azt bizonyosan. Sok az írástudó.”

Kazinczynak e szavai és megállapításai ebben a mi különösen is érzékeny korunkban élő, rendkívül érzékeny íróinkra és irodalmunkra is pontosan ráil- lenek. De a kritika és a kritikusok számára is van megszívlelendő mondanivalója a választ adó Zádornak: így ír: „Engem a pályának, mellyre lépendő vagyok, darabossága és tövisei nem ijesztenek: bár ha csüggedek is látván, hogy olly ösvényen kell elindulnom, mellyről ollyan férfiak is, mint Tekintetes Ur és Szemere elállottak; kedvem van a honnak használni s a tek. Urnák tetszeni kívánásból, megerőltetni magamat. Mivel pedig senkinek sem illő inkább őrizkednie, mint a critikusznak, hogy maga megint critika alá ne essék: erős elhatározásom az, hogy felvállalt munkámban lelkiismeretesen járván el, mellékes tekintetektől ne engedjem felfüggeszteni Ítéletemet és ne dicsérjek barátságból, s ne gáncsoljak gyülölségből; hanem ama critikai fáklya fénynyomát iparkodjam követni, mellyet magyarjaink között a Tekintetes Ur s utána Kölcsey gyújtott meg. Minthogy továbbá, az írótól, mind egykoruji, mind legméltányabb bírálója is, a maradék megkívánhatják, hogy készület- lenül ne szólljon: addig is míg a lehető teljes készülettel birandok, igyekszem lassanként érleltetni tehetségemet s tisztítani izletcmet; s elkészülve szabadon fogom keblem sugalmát követni. Tudom, nem én leszek az első áldozatja az Igazságnak; s vajha én lennék a legutolsó.”

Őszinte szomorúság tölti el az irodalmi életben tapasztalható ellentétek miatt, és egy-két, a közönséget, az olvasótábort is csalódással meglepő lapindítási és szerkesztési kísérlet miatt. Ezek a visszaélések és csalódásokat okozó kísérletek nagyon rontják az írók hitelét, és elveszik a közönség kedvét a lapok, a folyóiratok előfizetésétől. Mára is érvényes hasznos tanácsa Zádornak: „Minden író és nem író hazafi társainknak nem lehet eléggé tanácsiam, hogy nyelvünk természetét és történeteit tanulják meg ismerni s a szép és elmés gondolatokat olvasóiknak legalább hibátlan nyelven adják.”

Szülőfalujából, Dukából, 1824. év őszéit Pestre költözik Zádor, hogy elhelyezkedjék, s valami biztos kenyeret nyújtó állásba kerüljön. Családot akar

71