Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 2-3. szám - Szőcs Géza: Limpopo (részlet)

Akkor meg miért, hogy éjszakánként mintha egy más haza, egy másik lét, egy másik földrész szólítana bennünket, éjszakánként? Miért vélem hallani ezt a hívást, miért e vonzás, miért, hogy bőrömön mintha forró déli szelek emléke vagy érintése futkorászná, egy fölemelt fejjel élt életnek és a szabadságnak az ígéretével érkezve nyomorúságos telepünkre az Egyenlítőn túlról, Afrikából, ahol a sivatagi éjszakában rettentő fenevadak világító szeme süt feléd a bozót­ból, arról a kontinensről, ahol olykor ezer meg ezer patás láb dübörgése höm­pölyögje át a szavannákon, mint égiháborúban a menny morajlása magán a fir- mamentumon, és ahol álmukból fölriadt majmok rikácsolnak izgatottan a fák között, ha ellenség közeledik, például egy kígyó vagy egy foltos leopárd; ahol a strucc magányos vágtáját fölemelt ormánnyal kíséri a tudós elefánt, és kíván­csian pillantja ki rá a lombok közül a hosszúnyakú zsiráf; ahol elképzelhetetlen színű és illatú virágok között saját igazi életed várja rád, mely nem előregyártott élet, és ahol, igen, saját halálodat élheted meg, amely tereád van szabva - mert ez a halál valóban a te halálod, nem pedig valamiféle konfekciós végzet, amelyet unott henteslegények akasztják nyakadba egy lepusztult vidéki halálgyárban. Egy várúr, aki fivérével csúnya versengést folytatott, hogy melyiküknek van nagyszerűbb fogata, egy napon hintója elé tizenkét gyönyörű lányt fogatott be, mindegyik meztelen volt, főleg a legszebbik, Anna nevű. Ott állt a hintó bakján a várúr és korbácsolta eszeveszettül a lányokat, h. gyorsabban röpítsék. De Anna megátkozta és akkor megnyílt a föld és elnyelt mindenestől hintót, várurat, lányokat és egy tó keletkezett ott a kráterben. Ugyanis az egész dráma egy kialudt vulkán kráterében történt, ahol azután egy csodás kis tó keletkezett, úgynevezett tengerszem, egy-két napi járóföldre tőlünk. A lányok hattyúvá változtak, de a várúr most is lent lapul a kráterben a tófenéken, mint valami árnyék vagy rettenetes félszegúszó. 2. Es mégis fii 3. A telep. A struccok. Az őrök Nehéz társzekereiken éjféltájban olykor lidércek hajtanak keresztül a telepen, olyan a szaguk, mint az ázott télikabátoké és csontjuk se nincs, árnyékuk se nem nincs, csak a nevetésük van. Hűvös örvénylés kíséri őket, úgynevezett huzat, más néven czúg. Lovaikon visszafele van felverve a patkó és Gáspáréknak hívják őket. Jövetelükkel figyelmeztetnek vassal pántolt szekereiken, ha veszedelem fenyegetné bennünketminket. Ezt mondják az öregek. Telepünk a kormányzósági székhely, F. szomszéd­ságában fekszik. 250

Next

/
Thumbnails
Contents