Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 2-3. szám - Danyi Zoltán: Regény és mágia

Az élet folyamán állandó desztilláció és kalcináció és szublimáció folyik, és aki a műveleteket helyesen folytatja, tapasztalhatja, hogy élete végén az események és az élmények és az olvasmányok és a gondolatok és a szenvedélyek és az örömök és a látványok és a betegségek és a megrázkódtatások következményeképp énje valamiképpen egyszerűbb és tömörebb és világosabb és formáltabb. Érettebb, mert „ripeness is all”. (168-169)'4

Patmore lényegében a tibeti buddhizmussal egybehangzó elvet fejt ki. A fentebb már említett Milarepa élete és tanításai című műben pontosan ugyanaz áll, amiről a fentebb idézett részben Patmore beszél.

Nem más ez a mi életünk, mint határkő', ahol ki-ki a saját felfelé vagy lefelé ívelő útja felől határoz. Jelenünk a legértékesebb, hiszen mindannyiunknak ebben kell döntenie egyik vagy másik lehetőség, a tartós jó vág}7 a tartós rossz javára. Megértettem, hogy ebben áll életünk éppen zajló időszakának legfőbb eredménye. (Milarepa 1996: 124)

Az életterv megvalósítása céljából a Mágia szútra hasonlóan fontos szerepet tulajdonít a megkülönböztetésnek (vö. MSZ: 298-299), a „homályos zűrzavar” ugyanis a megzavarodott értelem eredménye, a helyes életrend megalapításának egyik alapja ezért nem más, mint hogy az ember megtanuljon „látni”, vagyis megkülönböztetni. Patmore értelmezése ezeken az elképzeléseken alapul - és mindezt a regény interpretációjához is felhasználhatjuk. Olvasásunk során megpróbáljuk kihámozni, hogy mi az, ami lényeges a regényben, és mi az, ami nem.

MEGOLDÁS ÉS BEFEJEZÉS

A regény hátralevő felében a kifejlet, a megoldás, a szálak elvarrása következik. A cselekmény további bonyodalmai fordulatai a már ismert narratív stratégia szerint szerveződnek, de már a lezárás felé haladva. Megtudjuk azt is, hogy miért hallgatja Patmore szenvedélyes érdeklődéssel a kantinban feltűnő emberek történeteit: a világ megismerésének célja az önismeretet, a külső zűrzavar elemzésével tehát önmagát szeretné jobban megérteni.

Narcisszusz, ez a szép görög fiú a forrás tükrében saját arcát meglátta és önmagába beleszeretett úgy, ahogy ezt férfiak tenni szokták, a rajongás magas fokán, önfeláldozóan és óceáni sóvárgással. Narcizmusnak nevezik azóta az önkívületnek ezt az alakját, amikor valaki, aki férfi, saját lényének bűvöletébó'l nem tud kilépni, és képes a forrás tükrébe bámulni mindaddig, amíg önfeledten világról, ételről, ruháról, asszonyról, beszédről, igazságról, szépségről megfeledkezve kialszik. A művészek és a gondolkozók és az államférfiak és a férjek és a költők és a tudósok és a papok java része ebben a nár- cizmusban él, és végül is semmi egyebet nem tesz, mint önmagát bámulja, terméketlen és hiú eksztázisban. A démonnak két arca van. Narcisszusznak is. Lehet észvesztő és életpusztító hatalom, aki megsemmisít. De ha Nárciszt megkérem arra, hogy ne káprázatom legyen, akkor a tükörkép varázslata eloszlik, vezetőm lesz és vezet, mint az angyal, vigyáz reám, a világosságot hozza és az értelmet és a szépséget és az igazságot, és vezet felfelé, mindig felfelé, én csak a célt ismerem, ő az utat tudja, és sohasem hagy el. Önimádat, vág}' önismeret. Nárcisz valódi értelme az, hogy ismerjem meg magamat, hazug értelme az, hogy magamba beleőrüljek. Ha a tudat alatt hagyom: elveszít, ha tudatossá teszem: üdvözít. (201-202)

Patmore kantinjában ezután nagyobb csoport érkezik, akik között ott van Mr. Axe, a Dalabor- és Naura-epizódból ismert hajózási vállalkozó, a detek155