Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 2-3. szám - Békés Márton: Határhelyzet
% > isgÉ e\ I hamvas alapforrásai a krizeológiában is ugyanazok, akik az ebben az időszakban született görög tárgyú írásaiban: Nietzsche, aztán Hölderlin és a George-Ärm vezetője. A krizeológiában ezt a sort kiegészíti Kierkegaard ^ j| és Mereskovszkij neve. A válságszövegekben- nyomatékosan érvényesülő Nietzsche-élmény hatására Hamvas az első, aki a krízist történetiségében vizsgáló kötetet, azaz Spengler Untergang-ját sem tartja olyan eredetinek, mint Nietzschét - „egyetlenegy sem tud olyat mondani, amit Nietzsche nem mondott volna [már].mi Hiszen Hamvas szerint Nietzsche volt az, aki teljes egészében megragadta a válság valóságát, mert felismerte, hogy Istent megölték, azaz a kor válsága lényegében vallásos válság — „Nietzsche ne?n destruálta a vallást, ö volt az, akinek kritikájában a legmélyebben érezni a vallás nélkül való élet teljes terméketlenségét és tarthatatlanságát. ”14 így nyeri el értelmét egyébként az is, amit Heidegger mondott: Nietzsche Zarathustrája nem egyszerűen kimondja, hogy Isten halott, ő az, aki az emberek tudtára hozzá, hogy azok megölték őt.1’ A vallás válsága miatt van a világ érezhetően válságban, s minden válság innentől fogva csak vallásos alapon definiálható - állítja Hamvas. A Nietzsche által leírt nihilizmus az, amely a teljes emberi elszakí- tottság érzését, a transzcendens hatalomról való leválását, a szilánkosra tört Lét borzalmát jelenti: a krízis az az állapot, amely a minden értékek elértéktelenedése után következik be. Hamvas ezen első, hosszabb, a krízis krizeológiai, de válságmagyarázó, tehát a két kategória határán átkelő szövege világos definíciót ad. Míg a részletkérdésekben elvesző válságír(ogat)ók képtelenek az egész Lét-szerkezeti krízist átlátni (ők nem a fától nem látják az erdőt, hanem egy fogpiszkálótói az Amazonast); addig Hamvas egzisztenciális és ontológiai szinten is behatárolja, miről van szó: „a modern apokaliptika középpontja: vallásos válság”16; máshol: „a megoldás, ahogy a krízis természete is, csak vallásos lehet, a válság az egész emberiség sorsára kiterjed.”'1 A válság vallásos alapmotívumának megértését Nietzsche után Hamvas Bergyajevben dicséri legjobban, noha az orosz filozófus doszto- jevszkiji ihletésétől nincsen elragadtatva, s ezért mindig melléállítja Meres- kovszkijt. Hamvas számára az orosz lélek mutatja meg a görögség nélküli állapotot, jobban mondva azt, amely soha nem is tartalmazta a nietzschei értelemben vett antik görög egészséget, és amelyik így az európai halványodás végstádiumát is demonstrálja. A görög értékek végleges elhalványodása után mutatkozik ugyanis meg „az élet mélységeinek démonizmusa”'*. A görögség nélküli káosz első, leplezetlen feltárulkozását Hamvas Dosztojevszkij regényeinek {Bűn és bűnhődés, Ördögök, Karamazov testvérek) lélektanában mutatja ki.19 Lényeglátása tompulna, ha Hamvas abbahagyná a vallásos válság elemzését. A vallásos válságról írtakat ugyanis az követi, hogy megvizsgálja, mi van a val125
