Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 10. szám - Pais-Horváth Szilvia: A szőlőben mindig lehet örömet találni - a Vajda-pincében Kissomlyón
hegyen csak jobb szőlő terem, mint idelent: „Az a bor igazi hazája, mert a faluban a birtokon régen szántó volt, azért más szőlő terem a bazalton. Egy-másfél cukorfok a szüretelt mustok között a különbség, a hegy javára. ” A szőlőművelést - búcsúzik házigazdánk - nagyon lehet szeretni: „A szőlőben mindig lehet örömöt találni. Akkor hozza az első bimbókat, amikor a tábla búza virágzik, gyönyörű illata van. Szívesen elnézegetem, ahogy növekednek a bog)'ók. Bele kell ebbe születni. ” A szőlő szeretetét Lajos bácsi szerint a gyerekeknek már kis korban meg kell tanítani, például az unokáival közösen ültette el az új szőlőtőkéket: „Látni kell, mennyire örültek, amikor kisarjadt, állandóan fig)ielték, mi lett az ő tőkéikkel. ” Egy üveg borral és két Lajos bácsi által gondosan megírt lopótökökkel a hónunk alatt búcsúzkodunk. A permetlé betöltése. Petőmihályfa, 1955, Dömötör Sándor felvétele 76
